Még mindig nincs rendben a SZÉP kártya (2016.10.01)
Éppen egy éve számoltunk be arról, hogy az Európai Bíróság főtanácsnokai szerint a SZÉP kártya kibocsátásának feltételei nincsenek összhangban a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvnek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel, és az Erzsébet-utalvány kibocsátása tekintetében létesített monopólium is indokolatlanul korlátozza az említett szabadságjogot. A bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen és végül a Multi-Pay® számára is fontos döntés született Brüsszelben: az Európai Unió Bírósága szerint nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP kártyarendszer és az Erzsébet utalvány egyes elemei. A kibocsátási feltételek túlságosan megszorítók és sértik a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát.
A magyar kormány azonnal reagált az idén februárban hozott brüsszeli ítéletre és nekilátott a cafeteriarendszer gyökeres felforgatásához, aminek köszönhetően az Erzsébet-utalvány ugyan megmaradt választható elemként, ám az adóterhe jelentősen megemelkedett, amely áron akár más típusú étkezési hozzájárulást is biztosíthat a munkáltató munkavállalóinak. A SZÉP kártyát ért kifogásokra azonban úgy tűnik, a mai napig nem született válasz. Mintha az uniós bírálatban megfogalmazott kritika elkerülte volna a hazai döntéshozók figyelmét.
– A szabályozás bevezetését követően közel egy évvel, 2012. június 21-én az Európai Bizottság felszólító levelet küldött a kormánynak, mert álláspontja szerint a hivatkozott szabályozás a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv, valamint az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSZ) több, alapvető rendelkezésébe ütközik. Az irányelv alapelvi szinten rögzíti, miszerint a versenyképes szolgáltatási piac nélkülözhetetlen a gazdasági növekedés ösztönzéséhez és a munkahelyteremtéshez az unióban. A tagállamoknak mindent meg kell tenniük tehát annak érdekében, hogy megszüntessék a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozásait. Az EUMSZ 49. és 56. cikkei pedig a letelepedés szabadságának, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságának prioritását emelik ki – mutat rá dr. Tolnai Gábor ügyvéd, okleveles adószakértő.
Kifogások, amelyek máig fennállnak
A magyar kormány 2012 júliusában válaszolt a Bizottság levelére, válaszában vitatta az állítólagos jogsértéseket. A Bizottság 2012. november 22-én indoklással ellátott véleményt adott ki, amelyben fenntartotta korábbi álláspontját, és felhívta Magyarországot arra, hogy egy hónapos határidőn belül hozza meg a szükséges intézkedéseket. Mivel a Bizottság nem találta elégségesnek Magyarország 2012. december 27-i válaszában adott magyarázatát, keresettel fordult az Európai Bírósághoz.
A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának feltételeiről szóló 55/2011. kormányrendelettel bevezetett SZÉP kártya, rendeltetését tekintve egy olyan kedvező adózású eszköz, melynek bemutatásával a munkavállalók a számukra a munkáltatójuk által biztosított béren kívüli juttatás címén, az említett eszköz kibocsátójával szerződéses viszonyban álló szolgáltatóknál, meghatározott szolgáltatások sorát vehetik igénybe (szálláshely, bizonyos szabadidős és/vagy étkezési szolgáltatások). Az említett szolgáltatókat a kibocsátó utólag fizeti ki, az utóbbi és a munkáltató közötti szerződéses kötelezettségvállalásnak megfelelően.
Ez utóbbi lényeges feltétel.
– Felmerült a kérdés, hogy a SZÉP kártya kibocsátása körében nyújtott szolgáltatás pénzügyi szolgáltatásnak minősül-e, mert amennyiben igen, úgy az a 2006/123/EK irányelv 2. cikk második bekezdésének b) pontja értelmében nem tartozik az irányelv hatálya alá, értelemszerűen ez esetben az ezzel kapcsolatos szabályozás irányelvi rendelkezésekbe sem ütközhet. A SZÉP kártya rendelet 2. paragrafusának második bekezdésének a) pontja egyértelműsíti, miszerint a SZÉP kártya kizárólag a munkavállaló, valamint a szolgáltató azonosítására szolgál, elektronikus pénz tárolására, közvetlen fizetési műveletek végrehajtására nem alkalmas. A kártya kibocsátására vonatkozó tevékenység tehát nem minősül az irányelv hatálya alól kivett pénzügyi tevékenységnek, így az irányelv rendelkezéseibe ütközés vitán felül vizsgálható – hangsúlyozza Tolnai.
Az Európai Bizottság megállapította, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának feltételeiről szóló 55/2011. kormányrendelet (SZÉP kártya rendelet) – a vonatkozó belföldi jogi rendelkezésekkel együttesen – négy pontban sértette a 2006/123/EK irányelvet, valamint az EUMSZ 49. és 56. cikkeiben megfogalmazottakat. A magyar szabályozás kizárja, hogy társaságok fióktelepei SZÉP kártyát bocsássanak ki, nem ismeri el azon vállalatcsoportok tevékenységét, amelyek anyavállalatai nem a magyar jog szerint létrejött társaságok, igazolható módon a bankok, illetve pénzintézetek számára tartja fent a SZÉP kártya kibocsátásának lehetőségét, valamint a kibocsátó vonatkozásában magyarországi telephely meglétét írja elő.
– Amennyiben egy tagállami szabályozás a szolgáltatásnyújtást meghatározott jogi formához köti, illetve bizonyos szolgáltatók részére tartja fent a szolgáltatás nyújtást, akkor biztosítani kell, hogy bármely ilyen követelmény összeegyeztethető legyen a 2006/123/EK irányelv 15. cikk harmadik bekezdésben meghatározott feltételekkel. A tagállamoknak pedig kötelességük, hogy a feltételekkel való összeegyeztethetőség érdekében kiigazítsák törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseiket. A harmadik bekezdésben meghatározott feltételek között szerepel a hátrányos megkülönböztetés tilalma, vagyis, hogy a követelmények sem közvetlenül, sem közvetve nem lehetnek megkülönböztetőek az állampolgárság, vagy társaságok esetén a létesítő okirat szerinti székhely helye alapján. Feltétel még a szükségesség is: a követelményeket a közérdeken alapuló kényszerítő indoknak kell alátámasztania, valamint az arányosság, azaz, hogy a követelményeknek alkalmasaknak kell lenniük a célok teljesítésének biztosítására, nem haladhatják meg az adott cél teljesítéséhez szükséges mértéket, és nem válthatók ki más, ugyanazt az eredményt biztosító, kevésbé korlátozó intézkedéssel – sorolja Tolnai Gábor.
Végső ítélet – az ide vezető útról legördülő pontunkban olvashat részletesen – 2016. február 23-án született: a Bíróság lényegében mind a 4, a Bizottság által felhozott jogsérelemmel kapcsolatban kimondta, hogy a kormány érvei, amelyeket a korlátozó intézkedések mellett felhozott, az irányelv szolgáltatásnyújtásra vonatkozó alapelvi elvárásaival szemben nem állnak helyt. Ennek megfelelően Magyarországot az EUMSZ 258. cikk alapján, kötelezettségszegési eljárás keretében elmarasztalták. – Elmarasztaló ítélet esetén a kérdéses tagállamnak késedelem nélkül fel kell hagynia a kérdéses gyakorlattal, ellenkező esetben ugyanis újabb eljárás indulhat ellene, amelynek során pénzbírságot is kiróhatnak rá – hívja fel a figyelmet Tolnai.
Startra készen a Multi-Pay® Cafeteria
A Multi-Pay® álláspontja szerint a folyamatosan változó jogszabályi környezet ellenére is van terük a cafeteriarendszer különböző elemeinek – az egyik lehetőségről a Most még inkább megéri Multi-Pay® kártyával tankolni című írásunkban részletesen is olvashat – a munkáltatói juttatások között. Olyannyira, hogy a Multi-Pay® az ételfogyasztás zsebének újraélesztésében gondolkodik: az Erzsébet-utalvány monopol helyzetének megváltozásával jövőre újra költhetővé válhat az ételfogyasztási alszámla, valamint – amennyiben a kormány az Európai Bíróság ítéletének megfelelően módosítja a SZÉP kártya rendeletet – készen áll a multipayes Széchenyi Pihenőkártya kibocsátására is.
