Egyre többet fizetnek be a családok az egészségpénztárakba, és egyre kedveltebb a tavaly debütált célzott támogatási konstrukció is. Stratégiai partnerpénztárunk továbbra is az egyik legkedveltebb a célzott szolgáltatáshoz pénztári partnert kereső cégek körében.

A Magyar Nemzeti Bank friss idősora szerint dinamikusan, 12%-kal nőtt az egészségpénztárakba célzott szolgáltatásokra érkező befizetés 2020 első félévében a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Ezzel az intézménycsoport célzott szolgáltatások bevétele elérte a 685 millió forintot. Ennél is jelentősebb a célzott szolgáltatások tartaléka terhére teljesített kiadások bővülése: 303 millióról 607 millió forintra ugrott, azaz a pénztártagok kétszer annyit költöttek célzott támogatásra az idei első félévben, mint tavaly január–június között.

A Patika-csoport pénztárai továbbra is tartják a 30%-ot meghaladó piaci részesedésüket a célzott szolgáltatások terén. 2019-ben a Patikapénztár és az Új Pillér startolt a leglendületesebben az új típusú támogatás nyújtásában, és az idei első félév is a pénztárak stratégiáját igazolta: összehasonlítva 2019 hasonló időszakával közel 7%-kal magasabb összeg érkezett célzott támogatásra. Jó hír az is, hogy az idei első félévben a csoport pénztárainak szolgáltatási célú tagdíj-bevételében ismét közel 8%-ot ért el a célzott támogatás összege. Ez is tanúsítja, hogy a hagyományosan munkáltatói pénztárként ismert Patika-csoport továbbra is élvezi a gazdaság szereplőinek bizalmát.

A célzott szolgáltatások bővülési dinamikája azt mutatja, hogy a munkáltatóknak a juttatás adminisztrációs terheivel kapcsolatos kezdeti félelmei nem igazolódtak be, és a korábban kedvelt munkáltatói tagdíj-hozzájárulás valós alternatívája válhat a 35,99%-os adózással adható támogatás. A dolgozók számára is fontos a munkahelyüktől kapott egészségcélú jövedelemkiegészítés: szívesen választják a juttatást, amely csökkenteni tudja a zsebből fizetett lakossági egészségkiadások mértékét. Ez a Magyar Nemzeti Bank idei Versenyképességi jelentése szerint továbbra is messze meghaladja mind a hazánkkal hasonló fejlettségi szinten lévő régiós, mind pedig az uniós országok átlagát. Ráadásul – mutat rá az egyik legnagyobb strukturális problémára a jelentés – a magánkiadásokat zsebből fizetik a családok és nem intézményesült formában egészségpénztárakon vagy magánbiztosításon keresztül.

Talán hamarosan ebben is lesz változás. Legalábbis bíztató, hogy a 2020. I-II. negyedévi felügyeleti célú adatszolgáltatás alapján készült MNB-összefoglaló szerint emelkednek a pénztárakba érkező egyéni tagdíjak. Jelenleg 1 023 754 fő gyűjt ily módon egészségcélú kiadásaira és a tavalyi első féléves adatokhoz képest idén január–június között az általuk fizetett tagdíj összege 7,5%-kal nőtt.

A lakosság magán befizetései elérték a 12,6 milliárd forintot, de ennél lényegesen magasabb összeg az, amit a tagok egészségükre fordíthatnak. A 3,1 milliárdos munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a célzott szolgáltatások 0,7 milliárdos bevétele és a pénztári befizetések után járó 20%-os szja-visszatérítés 9,23 milliárdja szintén az egyének egészségre fordítható forintjait gyarapítja. Így szektorszinten 2020 I. félévében a szolgáltatási célú befizetések megközelítették a 26 milliárd forintot, ez 14,5%-kal több a tavalyi I. félévesnél.  

Borítókép: freepik.com