A tavalyi évhez hasonlóan az OFA Nonprofit Kft. 2019-ben is keresi az ország azon munkáltatóit, akik az emberi erőforrást vállalatuk legfontosabb értékeként kezelik, ezért megtartásuk, fejlesztésük és jóllétük érdekében erőfeszítéseket is tesznek.
Napjainkban egyre többen ismerik fel a felelős foglalkoztatás és a társadalmi szerepvállalás szükségességét, valamint a benne rejlő lehetőségeket. A felelős foglalkoztató olyan eszközöket alkalmaz és tevékenységeket folytat, amelyek a munkavállalók elkötelezettségét és elégedettségét növeli. Fontosnak tartja a minőségi munkahelyek megteremtését, a család-barát hozzáállást, a közösségteremtést, a fejlődési és előrelépési lehetőségek biztosítását, a képzést és fejlesztést, a csapatépítést, az egészségmegőrzést, a helyi közösségek és az egész társadalom fejlődését egyaránt.
A pályázatra magyarországi telephellyel rendelkező vállalkozások, szervezetek nevezhetnek. Fontos, hogy a pályázati kategóriákat szervezeti méret – foglalkoztatotti létszám – szerint határozták meg, így mindenki saját versenytársi közegben méretteti meg magát.
„Az Év Felelős Foglalkoztatója” díjat idén az alábbi 5 pályázati kategóriában osztják ki:
kategória: Kisvállalkozások
kategória: Középvállalkozások
kategória: Nagyvállalatok I. (251-2000 fő közötti foglalkoztatott)
kategória: Nagyvállalatok II. (2000 fő feletti foglalkoztatók)
kategória: Közszféra szervezetei
A korábbi évekhez hasonlóan a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2019-ben is képzési különdíjban részesíti a képzés/szakképzés területén legkiemelkedőbb pályázatot. Idén második alkalommal van lehetőség Restart-Up kezdeményezés különdíjára pályázni, azoknak a cégeknek, akik aktívan tesznek a 45 év feletti munkavállalók foglalkoztatásának javításáért.
A pályázati eljárás teljesen díjmentes, nem kapcsolódik hozzá egyéb járulékos költség. Bővebb információ és a pályázati felhívás ITT érhető el.
Mibe kerül a kilépő dolgozó?
Vajon hány cég csinál mérleget arról, hogy mibe kerül a távozó kolléga helyére érkező új ember? 2017-ben a BDO Magyarország és a Blooment Alapítvány több mint száz vállalkozást kérdezett a fluktuációról. A felmérésnek arra a kérdésére, hogy mekkora költséggel (hirdetés, kiválasztási tevékenységek: interjúk, tesztek, adminisztráció, stb.) jár egy új munkavállaló felvétele, a megkérdezett cégek 29%-a jelölt meg 1 millió forintnál magasabb összeget. Ez azonban még korántsem a teljes költség, hiszen az új munkatársat be is kell tanítani: itt már a vállalkozások 35%-a számol be milliós nagyságrendű további közvetlen és közvetett költségről. Azóta ezek az összegek valószínűleg nem csökkentek, sőt!
De azt is érdemes számszerűsíteni, hogy a távozást fontolgató kolléga már koránt sem dolgozik ugyanakkora lelkesedéssel, mint amikor még szerette a munkahelyét. Az alacsonyabb termelékenységgel járó veszteséget fokozza, hogy „megmérgezi” a munkatársak hozzáállását is: előbb utóbb maga mellé állít másokat is, akik ugyanúgy elkezdenek munkahelyváltásban gondolkodni.
Az idő is pénz
A munkaerő-piaci helyzet miatt az is valószínű, hogy akár hosszú hónapokba telik a megüresedett pozíció betöltése. A fentebb említett felmérés eredménye szerint a vállalkozások 77%-ának több mint 2 hónapra van szüksége egy megüresedett munkakör betöltésére: 64% 2–3 hónapos, 12% 3–6 hónapos, míg 5% fél évnél is hosszabb átlagos időt jelölt meg a pótlásra. De persze a friss munkatárs még sokáig nem lesz egyenértékű a régivel, már ami a hatékonyságot illeti. A válaszadók 38%-a szerint legalább 3–6 hónapra, további 9%-uk szerint több mint fél évre van szükség ahhoz, hogy a betanított munkatárs teljes hatékonysággal dolgozzon, és a betanítás többé ne igényelje más munkatársak extrahozzájárulását a tapasztalatátadás és/vagy a helyettesítések formájában.
Az alábbi linken egy remekül összeállított kalkulátort talál, ami ugyan nem a magyar piacra készült, de sok nálunk is releváns tényezőt vesz számba. Kiindulásnak minden esetre jó lehet: www.matusonconsulting.com
A mérleg másik serpenyője
A fluktuációhoz és az új munkatársakhoz kapcsolódó költségekkel szemben áll a megtartás ára. A dolgozói elégedettséget növeli az oktatás és képzés, a megfelelő kihívást jelentő feladatok biztosítása, a munkáltatói segítség, a megértés és a teljesítményt elismerő javadalmazás, amely messze nem csupán a bért jelenti. Vajon egy ilyen számvetés hogyan befolyásolja a vezetők döntését?