Évi 358 milliárd euróba kerül a szakképzett munkaerő hiánya (2019.08.01)
A közép- és kelet-európai (KKE) magánvállalkozások számára a legnagyobb kihívást a szakképzett munkaerő fokozódó hiánya jelenti, amely akadályozza a növekedésüket is. Ebben a helyzetben felértékelődnek a munkáltató és munkavállaló közötti összhang megteremtésének eszközei.
A PwC 358 milliárd euróra becsüli a régióban a munkaerő-hiány miatt elmaradt bevételeket, csupán a magánvállalkozásokat vizsgálva. Viszonyításképp: ez több mint Horvátország, Magyarország és Szlovákia együttes GDP-je.
„A szakképzett munkaerő hiánya korlátozza a vállalatokat a kibontakozásban: csökkenti a bevételeket és jelentős hatással van a gazdasági növekedésre a KKE régióban. Az EU-n kívülről érkező bevándorlás szigorodó korlátozása nehezíti a problémát, mint ahogy az is, A régió magánvállalkozásai kiélezett versenyben állnak a munkavállalókért azokkal a multinacionális vállalatokkal, amelyek nagyobb költségvetéssel és erősebb munkaadói branddel rendelkeznek. A régió demográfiai jellemzői – alacsony születési ráta, öregedő népesség és a gazdasági migráció – szintén súlyosbítják a helyzetet” – mondta Juhász Gergely, a PwC Magyarország magánvállalkozásokért felelős cégtársa.
A vállalkozások igényei és a társadalmi elvárások közötti összhang megteremtéséhez a PwC szakértője szerint elengedhetetlen a vállalkozások és az oktatásért felelős szervek párbeszéde, figyelembe véve a szükséges felsőfokú képesítéseket. Nagy Sándor, a Multi-Pay Zrt. nemrég kinevezett vezérigazgatója szerint a béren felüli juttatási rendszer is fontos a munkáltató és munkavállaló közötti összhang megteremtéséhez.
– A magánvállalatok számára a brandépítés egyik fontos, ha nem a legfontosabb eszköze a juttatási rendszer. Az adott támogatásokkal tudják kifejezni, hogy a cég milyen értékek mentén létezik az üzleti világban, a profitmaximalizáláson túl milyen humáncélok fontosak az alapítók vagy a vezetők számára. Ilyen lehet a család, az egészség, a biztonság, a fenntarthatóság. Ezek az elvek, többek között a juttatási stratégiában jelenhetnek meg és így nemcsak a dolgozói lojalitás fokozásának lehetnek az eszközei, hanem a közösség- és márkaépítésnek is – mutat rá Nagy Sándor, aki szerint a munkáltatók számára kiemelt fontosságú munkavállalóik egészségének megőrzése és védelme, amiben szintén számos ki nem használt lehetőséget biztosít a hatályos juttatási rendszer a cafeteria jelentős átalakítása ellenére is.
– A csapatépítés mellett például a szűrővizsgálatok is hozzájárulhatnak a közös sikerhez – véli a szakember.