A tavaly év végén előrevetített módosítás jelentősen kihathat a cafeteriára. Ahol a cégek bruttó keretet határoztak meg, a dolgozók többet kapnak kézhez, van azonban, ahol akár csökkenhet is a munkavállalók által költhető juttatás. A végső egyenleg nagyban függ az adott cég szabályzataitól, és a munkavállalóval történő megegyezéstől.

Július 1-től 19,5%-ról 17,5%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó, ismertebb nevén a szochó. Az évközi változás fontos kérdéseket vethet fel a cafeteriajuttatások esetében – hívta fel a figyelmet a MAZARS elemzése. Az adótanácsadó szerint a két százalékpontos adócsökkentéssel a munkaadók mindenképp jól járnak, hiszen mérsékli a bruttó munkabéreket terhelő járulékot. És mivel – ahogyan arra a MAZARS korábban többször is rámutatott – a bérekre rakódó közterhek mértéke hazánkban különösen magas, ez a változtatás szükséges volt.

„Ugyan a módosítás jó irányú elmozdulást jelent, az év közbeni változtatás számos kérdést vethet fel, leginkább a cafeteriára vonatkozóan. Itt ugyanis a munkáltatón kívül a munkavállalók is jól járhatnak, hiszen a cafeteria elemek adózásánál bizonyos esetekben ők lehetnek a haszonélvezők. A munkabér mellett ugyanis több béren kívüli juttatáselem is a szociális hozzájárulási adó alapját képezi. Így a kedvező évközi változás a cafeteriára is kihathat, az azonban egyelőre kérdéses, hogy miként” – mondta H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.

Ki nyer, ki veszít?

A válasz leginkább attól függ, hogy az adott cég cafeteria rendszerében a munkavállalónak járó összeget bruttó vagy nettó módon határozták-e meg. Az is döntő lehet, hogy a munkáltató milyen belső szabályzatot alakított ki erre vonatkozóan. A munkaadók ugyanis legtöbbször előző év végén hirdetik ki a cafeteria csomagokat, ám az már eltérő, hogy ezeket pontosan hogyan kezelik. Sokan belső szabályzatban rögzítik, hogy a nettó juttatási összegek egész évben változatlanok maradnak, így az adócsökkentés a dolgozónak fizetett összegeket nem érinti, és a kapcsolódó nyilatkozatok felülvizsgálata sem szükséges.

„Azaz a módosítással a munkáltató ugyan jól jár, a munkavállaló azonban ugyanannyit kap, mint korábban. Elképzelhető ugyanakkor olyan helyzet is, hogy a szabályzat csak bruttó keretet rögzít. Ilyenkor a munkavállalók akár jogosan is követelhetik, hogy az évközi adócsökkentés miatt magasabb nettó cafeteria juttatást kapjanak. Ha ez így van, akkor a munkáltatónak az egyes juttatáselemek nettó értékét újra kell számítania, ami viszont többletmunkát okoz nekik” – hangsúlyozta H. Nagy Dániel.

Az időzítés sem mindegy

Fata László cafeteriaszakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy míg a július 3-án kifizetett júniusi munkabér a korábbi 19,5%-os szochóval adózik, az ugyanezen a napon feltöltött egészségcélú egészségpénztári célzott támogatásra vagy a SZÉP kártyára már az alacsonyabb adókulcs vonatkozik.

A béren kívüli juttatások – ide már csak a SZÉP kártya három zsebe tartozik – adója mostantól 32,5%-ra csökkent (a juttatás értéke után a munkáltató 15% adót és 17,5% szochót fizet). Az egyes meghatározott juttatások – például az egészségpénztári célzott támogatás – közterhe pedig 40,71%-ról 38,35 %-ra mérséklődött (az átadott érték 1,18-szorosa után 15% adót és 17,5% szochót kell fizetni).

Csökken a munkavállaló adóterhe a célzott önsegélyező szolgáltatás után

Az önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói célzott szolgáltatás után a munkáltató nem fizet adót, mivel az a munkavállaló számára egyéb jövedelem és a pénztári befizetésekből igényelt szolgáltatás értéke után neki kell megfizetnie az adót. Ennek mértéke a szochócsökkentést követően a szolgáltatás értékének 27,625%-a. Ha például a munkáltató befizetett 15 ezer forintot célzott önsegélyező támogatásként – számol Fata László –, a munkavállaló pedig 10 ezer forintot költ, akkor a 17,5% szociális hozzájárulási adót és 15% személyi jövedelemadót a 10 ezer forint 85%-ára fizeti meg a munkavállaló az adott évre vonatkozó adóbevallásával egyidejűleg.