Ez lehet az egészségpénztárak jövőbeli szerepe (2019.04.01)

A vállalatok már nem szükséges rossznak tekintik a foglalkozás-egészségügyet, a gazdasági válság óta egyre nagyobb arányban keresik a magasabb szintű szolgáltatásokat. Erre ösztönzi őket a munkaerőhiány is, hiszen az állást keresők Magyarországon is egyre inkább az egészségügyi juttatásokat tekintik a legfontosabb feltételnek a fizetés után – hangzott el egy sajtóbeszélgetésen.

„A magánfinanszírozáson belül számottevően növelni kellene az intézményesített csatornákon – egészségpénztárakon, egészségbiztosításokon – keresztüli ráfordítások arányát” – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Versenyképességi programjának abban a fejezetében, amely az egészségüggyel foglalkozik.

Az MNB anyaga abból indul ki, hogy a hazai lakosság egészségügyi mutatói messze elmaradnak az uniós átlagtól, ugyanakkor az egészségügyi kiadásokban jóval az uniós átlag felett van a közvetlenül a háztartásoktól érkező befizetés. A javaslat azon túl, hogy növelné a pénztárak súlyát a lakosság egészségcélú költéseiben, új szerepet is szán a kasszáknak: azok aktív alakítóivá válnának a magánegészségügyi szolgáltatók és a biztosítók szinergiákra építő együttműködésének. Miközben az egészségpénztári tagok számára továbbra is biztosított maradna az eseti befizetés, illetve az egyéni számláról való azonnali kifizetés lehetősége (például gyógyászati segédeszköz vásárlása esetén), a komolyabb egészségügyi kiadások finanszírozására, kedvező árú, csoportos kiegészítő egészségbiztosítási csomagokat kínálnának tagjaiknak a pénztárak.

Az Egészséges társadalom című javaslat szerint az egészségpénztár fő feladata lenne, hogy megszervezze a szolgáltatást és a verseny eszközével biztosítsa a legjobb magánbiztosítói ajánlatokat tagjai számára. A pénztári befizetések olyan szolgáltatásokra is fedezetet nyújtanának, amit egyébként csak hosszú felhalmozásból tudnának a tagok megvásárolni. A magánbiztosító számára a tagokból létrehozott veszélyközösség fedezné a nagyobb kiadásokat jelentő műtétek, illetve rettegett betegségek (például: daganatos betegségek, stroke, szívroham) költségeit, a kisebb károkra pedig a hagyományos módon tartalékot képeznének.

Reagált az MNB-javaslatra a magánegészségügyi érdekképviselet


A javaslat egyik sarokpontja az alanyi jogú egészségpénztári tagság, amelyben az egyéni hozzájárulásokat foglalkoztatói és állami támogatások egészítenék ki. A munkavállalók a befizetéseikről és annak bérarányos mértékéről (0 százalék, 1 százalék, 2 százalék, egyéni) saját hatáskörben dönthetnének, a munkáltatók pedig a munkavállalói befizetéseket hasonló összeggel egészíthetnék ki adó- és járulékmentesen (vagy kedvezményes adózással).

Az MNB pénztári modelljében az adójóváíráson alapuló állami támogatást felváltaná egy normatív támogatási forma, ami a be- és kifizetésekre egyaránt vonatkozna. Ez a jelenlegi adójóváíráshoz képest gyorsabban kerülne a tag számlájára, és elérhető lenne azoknak is, akik jelenleg kiszorulnak az adótámogatásból (például a katás egyéni vállalkozók, az alacsony adóval rendelkezők vagy más adókedvezményt igénybe vevők számára). Az állami támogatás mértékét sávosan alakítanák ki: magasabb befizetés választása esetén magasabb lenne a normatív támogatás.


Vissza

Multi-Pay® Zrt.
Székhely:
1022 Budapest, Bimbó út 18.
Ügyfélszolgálat: (06 1) 210 9797
Telefon: (06 1) 210 9774
E-mail cím:
multi-pay@multi-pay.hu
Bankszámlaszám:
10702019-65910144-51100005
 
Mg Főzi Főzelékgyár
ételfogyasztás
Budapest
Campona Bevásárlóközpont
I. emelet
Copyright © Multi-Pay Zrt. Minden jog fenntartva.
map0_0 map1_off map2_off map3_off map4_off map5_off map1_on map2_off map3_off map4_off map5_off map0 map2_on map1_off map3_off map4_off map5_off map0 map3_on map1_off map2_off map4_off map5_off map0 map4_on map1_off map2_off map3_off map5_off map0 map5_on map1_off map2_off map3_off map4_off map0 map0_0 map1_off map2_off map3_off map4_off map5_off