A University of Navarra Medical School kutatása szerint az étkezési szokások is hozzájárulnak a pozitív egészségmutatókhoz: a magokkal és/vagy extra szűz olívaolajjal kiegészített mediterrán diéta jobban csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatokat, mint az alacsony zsírbevitelen alapuló diéta.

A Bloomberg Healthiest Country Indexe többek között a várható élettartam, a tiszta vízhez való hozzájutás lehetősége, a közegészségügy állapota, a dohányzás és az elhízás alapján állította sorrendbe az országokat. A listát Spanyolország vezeti, a második helyezett Olaszország, Magyarország pedig a 48. helyre került a tavalyi 52.-ről.

Az étkezésnek is van köze a hosszú élethez

A Portfolio.hu cikke idézi az ENSZ adatait: az Európai Unió tagállamai közül Spanyolországban a legmagasabb a születéskori várható élettartam, globálisan is csak Japán és Svájc előzi meg a déli államot. Talán a gazpacho vagy a paella tehet róla, hogy a spanyolok lekörözték a többieket? Erről nem szól a Bloomberg indexe, de az biztos, hogy a mediterrán étrendnek köze van az egészségben eltöltött évek számához.

A kutatások azt mutatják, hogy a Földközi-tenger mentén fekvő országok lakóinak körében jóval alacsonyabb a szív- és érrendszeri és a krónikus megbetegedésekben szenvedők aránya, mint a más vidékeken élők körében. Az étrend magas flavonoidtartalmánál fogva a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenti és kutatások szerint ez az étkezési mód megvéd a cukorbetegség kialakulásától is. Korábban a Navarrai Egyetem kutatói Észak-Spanyolországban 13 753 nem cukorbeteg egyént vontak be a vizsgálatukba, amely eredménye szerint a mediterrán diéta legszigorúbb híveinek relatív kockázata 83%-kal alacsonyabb volt a diabéteszre.

A Bloomberg cikke szerint 2040-re a várható élettartam Spanyolországban közel 86 év lesz, és ezzel lehagyja Japánt, Szingapúrt és Svájcot is. A mediterrán országban az egészségügy alapvetően az állami intézményeken nyugszik: az alapellátást elsősorban szakosodott családorvosok és ápolók biztosítják. A prevencióra fektetett erőfeszítéseknek köszönhetően az elmúlt évtizedben jelentősen csökkentették a kardiovaszkuláris megbetegedések és a rák miatti halálozás számát is.

A TOP10 legegészségesebb nemzet

Spanyolország és Olaszország kérésére a mediterrán diéta 2010-ben és 2013-ban felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökségének a listájára, azaz a világörökség részévé nyilvánították.

1. A diéta alapja gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék, főtt tészta, rizs, bab, dió és krumpli bőséges fogyasztása.
2. Az évszaknak megfelelő friss élelmiszereket részesíti előnyben. Törekedjünk arra, hogy mindig az idénynek megfelelő zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, mert azokban kevesebb vegyszermaradványt, és sokkal több vitamin található.
3. Az ételek elkészítéséhez minden egyéb zsiradékot mellőzni kell, helyette olívaolajjal kell sütni, főzni.
4. A napi étrendbe – mérsékelt mennyiségben – építsük be a zsírszegény joghurtot és sajtot.
5. Vörös húsok helyett hetente kétszer hal és egyszer szárnyas, illetve legfeljebb négy tojás fogyasztása ajánlott. Ám a vörös hús kedvelőinek sem kell teljes mértékben lemondani kedvencükről, csupán havonta néhány alkalommal ajánlatos 340-450 gramm mennyiséget fogyasztani.
6. Az elfogyasztott zsír az összenergia 25–35 százaléka legyen (ebből a telített zsír ne legyen több 7-8 százaléknál).
7. A napi desszert elsősorban friss gyümölcs legyen; egyéb édességek (csoki, sütemény, stb.) csak hetente 1-2 alkalommal megengedett.
8. Mérsékelt mennyiségben ajánlott étkezés közben vörösbor fogyasztása: a férfiaknak napi 1-2 pohár, a nőknek 1 pohár javasolt, de ez természetesen nem kötelező.

Forrás: vital.hu

Fotó: pexels.com