Szektorszinten és a multipayes egészségpénztári tagsággal rendelkezők körében is látványosan nő az egyéni befizetések aránya. Vagyis a tagság az egészségcélú költéseket támogató 20%-os szja-visszatérítés mellett voksol. A tavaly indult folyamat az idei első negyedéves adatok szerint még dinamikusabban folytatódik, az öngondoskodás előtérbe kerülése pedig 2019-ben is fokozódhat.
Az egészségpénztárba áramló egyéni befizetések erősödését számos olyan tényező hajtja, amelyek 2019-ben is jellemzőek lesznek Magyarországon. Évek óta, és az idei év első negyedében is nőttek a reálkeresetek, egyre nagyobb a kereslet a magánegészségügyi ellátásra, amely az egészségpénztári számláról finanszírozható, és ahogy nő a lakosság körében az egészségtudatosság, bővül a szűrővizsgálatok iránti igény is. Ezt viszont csak szűk körben finanszírozza az állami rendszer, így a 20%-os szja-visszatérítésnek köszönhetően legolcsóbban egészségpénztári számlával vehetjük igénybe. Az egyéni befizetéseket hajtja az is, hogy az önsegélyező szolgáltatásoknak köszönhetően ma már szinte nincs olyan helyzet egy család életében, amikor ne tudná kihasználni az egészségpénztári számlán pihenő forintjait. És végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, az alacsony kamatkörnyezetben az egészségcélú megtakarítás vált a legjövedelmezőbb spórolási formává, amely ráadásul azonnal költhető.
Versenyképességi tényező az egészség
Az MNB ügyvezető igazgatója, Kandrács Csaba a Portfolio Biztosítás 2018 című konferencián úgy fogalmazott: 10 év alatt egymillió új öngondoskodót szeretne látni a Magyar Nemzeti Bank.
Az MNB Versenyképességi Jelentés, 2017 című kiadványa fontos versenyképességi kritériumként tekint az egészségügyi ellátás színvonalára: „Az öngondoskodás szerepe a jövőben egyre nagyobb mértékben fel fog értékelődni, különösen az állami nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás és az egészségügyi technológiák fejlődése (és drágulása) következtében” – olvasható a kiadványban, amelyben az is szerepel: „A közkiadások növelése önmagában azonban nem képes megoldani az ágazat problémáit”.
A Matolcsy György vezette jegybank versenyképességi javaslatcsomagjában fogalmazta meg azokat az intézkedéseket, amelyekkel az ország gazdaságpolitikája a versenyképesség növelését szolgálná. Ebben szerepel az is, hogy az egészségügyben a magánforrások beengedésével lehet többletforrást teremteni.
– Az egészségpénztári szektor készen áll arra, hogy a magánforrások becsatornázásában partner legyen. A jelenleg gazdaságilag aktív 4,4 millió főből mintegy másfél millió munkavállaló kap cafeteriát. A juttatások megnyirbálásával arra számítunk, hogy a munkáltatók jelentős része – amennyiben a munkavállaló nem kér SZÉP Kártyát – az eddigi bruttó cafeteriakeretet bérként fogja nyújtani a dolgozóinak. A 2017-es cafeteriapiac körülbelül 660 milliárd forint volt, amiből 110 milliárd forint érkezett SZÉP Kártyára. Ha a fennmaradó részből bérfejlesztés valósul meg, 386 milliárd forint nettó bértömeget eredményezhet, vagyis összesen 114 milliárddal – 22,8%-kal – kevesebbet fognak hazavinni a dolgozók. A veszteség minimalizálására is jó megoldás, ha a nettó béremelkedésük egy részéből növelik multipayes egészségpénztári befizetésüket, hiszen így a 20%-os szja-visszatérítés szinte teljesen kompenzálja a veszteséget – mondta Vargha László, az egészségpénztári alszámlával rendelkező Multi-Pay® Cafeteria pénzügyi vezetője, aki szerint a munkáltatóknak a mai munkaerő-piaci helyzetben komoly versenyelőnyt hozhat, ha célzott szolgáltatásként valamilyen egészségcélra adnak benefit jellegű juttatást a munkavállalóiknak.
Szektorszinten és a multipayes egészségpénztári tagsággal rendelkezők körében is látványosan nő az egyéni befizetések aránya. Vagyis a tagság az egészségcélú költéseket támogató 20%-os szja-visszatérítés mellett voksol. A tavaly indult folyamat az idei első negyedéves adatok szerint még dinamikusabban folytatódik, az öngondoskodás előtérbe kerülése pedig 2019-ben is fokozódhat.
