Hozza ki a legtöbbet a cafeteriakeretéből! (2018.03.01)
Kardos György cafeteriatanácsadó szerint egy optimális cafeteriakeret a dolgozó bruttó bérének minimum 30%-a, alacsonyabb jövedelmű munkavállalói csoportoknál akár az 50%-a is lehet. A gyakorlat azt mutatja, hogy a munkáltatók többsége bruttó összeget ajánl fel a dolgozóknak, akik szabadon dönthetik el, hogy mire mekkora összeget kérnek a rendelkezésre álló keretből.
A munkavállaló célja, hogy a nap végén minél több nettó költhető forintból gazdálkodhasson. A munkáltató érdeke, hogy mindez a vállalat HR-stratégiájával összhangban történjen, és a juttatással elérje az üzleti céljait. Könnyű dolga van a munkavállalónak, ha számára az adómentesen adható juttatások jól kihasználható jövedelemalternatívát jelentenek. De előfordulhat, hogy adott élethelyzetükben csak a normál adózással adható elemek tűnnek hasznosnak. Vajon ebben az esetben biztos, hogy kevesebbet visznek haza?
– Érdemes végiggondolni, hogy átlagosan mekkora összeget költünk napi fogyasztási cikkekre, például élelmiszerre, kozmetikumra, háztartási eszközökre, tisztítószerekre. A munkáltató erre a célra 40,71%-os adózással tölthet fel havonta korlátlan összeget a cafeteria minden elemét egyben kezelő Multi-Pay® kártya ajándék alszámlájára például. Vagyis azt az összeget, amit a dolgozó korábban a nettó béréből ilyen céllal költött el, ezután a cafeteriából fogja fedezni, vagyis megtakarítása keletkezik a kézhez kapott fizetéséből. Az így megtakarított összeget, ha például öngondoskodásra fordítják – befizetik önkéntes nyugdíj- vagy egészségpénztári számlára – máris jobban járnak, mintha kedvezményes adózású elemekkel (készpénzcafeteriával vagy SZÉP kártyával) igyekeztek volna maximalizálni a munkáltató által felajánlott juttatási keretet. Miért? Mert az önkéntes kasszákba teljesített magánbefizetések után jár 20%-os adó-visszatérítés – mondja Kardos György.
Lássuk mindezt a számok nyelvén: bruttó 30 ezer forintos havi cafeteriakeretből 21 320 forintot tud a munkavállaló elkölteni ajándékkártyával. Feltételezve, hogy ebből az összegből megvásárolja a mindennapokban szükséges termékeket, ennyivel kevesebbet költ a nettó béréből. Ha az így megspórolt 21 320 forintot befizeti az egészségpénztári számlájára, 24 305 forint költhető egyenlege keletkezik a működési költség (példánkban átlagos költségszázalékkal számoltunk) levonása után, figyelembe véve az erre a befizetésre járó, a következő évben jóváírt 20%-os szja-visszatérítést is.
A magánbefizetések stabilizálták az egészségpénztári szektort
A február végén megjelent MNB-jelentésből egyértelmű: a cafeteriadó emelése nem kedvezett az egészségpénztárakba fizetett munkáltatói juttatásnak. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 30,5 milliárd forintról 17,7 milliárdra csökkent. A 42%-os zsugorodást azonban ellensúlyozta a magánbefizetések több mint 31%-os bővülése: míg 2016-ban összesen 19,2 milliárd forint egyéni tagdíj áramlott a kasszákba, 2017 év végén már a magánszemélyektől érkező befizetések meghaladták a 25 milliárd forintot. Bár a pénztártagok befizetései 2014 óta folyamatosan emelkednek, ilyen mértékű megugrásra korábban nem volt példa.
A munkavállalói befizetések dinamikus ugrása egyértelműen annak a jele: a lakosság ragaszkodik a pénztári szolgáltatásokhoz. Az a munkáltató tehát, amely felkínálja ezt a juttatást, nemcsak egészséges, hanem elégedett és lojális dolgozókat is nyer, ráadásul az idei adókörnyezetben ezt már kedvezőbb áron megteheti.
A számok azt mutatják, a hazai munkavállalók jelentős része felismerte az egészségcélú öngondoskodás fontosságát és az is egyre többekben tudatosul, hogy az állam önmagában nem képes hosszú távon fenntarthatóan és megfelelő szinten finanszírozni a hazai egészségügyi ellátást. Ráadásul az állami ellátásért is fizetni kell vagy az időnkkel a sorban állás miatt, vagy a hálapénzzel, amiért jobb szolgáltatást remélünk.
Kardos György cafeteriatanácsadó szerint egy optimális cafeteriakeret a dolgozó bruttó bérének minimum 30%-a, alacsonyabb jövedelmű munkavállalói csoportoknál akár az 50%-a is lehet. A gyakorlat azt mutatja, hogy a munkáltatók többsége bruttó összeget ajánl fel a dolgozóknak, akik szabadon dönthetik el, hogy mire mekkora összeget kérnek a rendelkezésre álló keretből. 
