RSM: További járulékcsökkentésre lenne szükség a versenyképesség növeléséhez (2017.06.01)
A vállalati versenyképesség szempontjából az egyik legfontosabb tényező a megfelelő képzettségű és mennyiségű munkavállaló elérése, megtartása és a foglalkoztatás összköltségének alakulása.A cégek a kedvezőbb adózási feltételekkel adható cafeteria elemekkel és a régióban is egyre népszerűbb béren kívüli juttatási programokkal tudják költségérzékenyen, béren túli elemekkel is motiválni, megtartani munkatársaikat – véli Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary vezérigazgatója. 2017-ben az egyes meghatározott juttatások után a munkáltatóknak 43,66%-os közterhet kell fizetniük, jövőre pedig elvileg még olcsóbban, 41,3%-os adóval lesz adható a legtöbb kedvelt juttatás, amely mindegyike megtalálható a Multi-Pay® kártyán.
A juttatási programok persze csak kiegészítői lehetnek egy versenyképes bérezésnek, így a munkáltatók számára a legfontosabb kérdés az állandó költséget jelentő, bértömegre rakódó járulékok csökkentése. Munkáltatói szemmel ez a tétel fontosabb, mint a személyi jövedelemadó kulcsának mérséklése. A visegrádi országokkal összevetve a hazai vállalatok a foglalkoztatásra rakodó adó- és járulékterhek terén még mindig hátrányos helyzetben vannak, további csökkentésre lenne szükség – emeli ki az RSM elemzése.
Van fedezet a költségvetésben
Az adóék – amely azt mutatja meg, hogy a cégek által kifizetett bruttó bérköltség mekkora hányada kerül az államkasszába az összességében kifizetett adók és járulékok révén – régiós alakulása Magyarország számára kedvezőtlen képet mutat. Ugyanakkora nettó bér kifizetése egy magyar foglalkoztatónak jóval magasabb bérköltséget jelent, mint régiós versenytársai számára. „A 6 évre megtervezett magyar járulékcsökkentési pályát figyelembe véve a 2022-re elérhető 41,4 százalékos adóék szintjével – ha időközben a visegrádi országok egyike sem változtat – éppen a cseh szint alá kerülhetünk, de a lengyel terhektől még mindig 6 százalékpont választ majd el bennünket. Az adóék további csökkentésére, további járulékcsökkentésre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar foglalkoztatói terhek versenyképesebbek legyenek” – hangsúlyozza Kalocsai Zsolt.
A bérszintek növekedése nem csak a minimálbér szintjén jelenik meg, a munkaerőhiány miatt a bérnyomás emelkedik, amelyet éppen a magyar tulajdonú, átlagosan kevésbé termelékeny cégek bírnak kevésbé kigazdálkodni. A csökkenő teljes bérköltség ugyanakkor lehetővé tenné számukra, hogy vagy ugyanolyan bérköltség mellett magasabb nettó fizetést adjanak, vagy a megtakarítást a cég versenyképességét növelő beruházásokba forgassák vissza.
Természetesen nem elhanyagolható szempont, hogy van-e fedezet minderre nemzetgazdasági szinten. „Mivel az államháztartás egyenlege – a növekvő adóbevételeknek is köszönhetően – kedvezően alakul, illetve ha a 2016. decemberi rendkívüli költségvetési kiadások volumenét nézzük, joggal gondolható, hogy a büdzsé jelentősebb járulékcsökkentést is lehetővé tenne, ha erre a szándék megvan. Ha a szlovák, cseh szintre szeretnénk azonnal levinni a foglalkoztatás költségeinek terheit, mindez hozzávetőlegesen mintegy nettó 600 milliárd forintos terhet jelentene összességében” – véli Kalocsai Zsolt.