Multi-Pay

„Kezdjük azzal, hogy a cafeteriát 2017. január 1-jével rögtön készpénzesítjük” – fogalmazott Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján március 10-én. Hogy mit jelent ez egészen pontosan, nem tudni egyelőre. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egy rádióműsorban azt nyilatkozta, ha a munkaadókkal az egyeztetések kellő időben lezárulnak, legkésőbb nyárra megszületnek azok a döntések, amelyek alapján tisztán látni, miként működik majd a cafeteria-rendszer 2017-től.

A lavinát elindító uniós döntés

Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a döntés legalább másfélmillió magyar munkavállalót fog érinteni, jelenleg ugyanis közel ennyien részesülnek cafeteriában. 2015-ben a munkáltatók összesen több mint 350 milliárd forintot adtak a dolgozóiknak különböző juttatásokban, amely után közel 130 milliárd forint adót fizettek be a költségvetés számára.

Az Erzsébet-utalvány és SZÉP-kártya együttes piaca – amit ki kívánnak vezetni a rendszerből a brüsszeli döntésre válaszul – a 2013. évi 200 milliárdról 2015-re már 240 milliárdra nőtt. A Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb adatai szerint például a magyaroktól származó szállásdíjbevétel több mint ötöde érkezett a pihenőkártyáról 2015-ben. Azon túl tehát, hogy az állam éves szinten 130 milliárd forint adót – a kedvezményes adóval terhelt juttatások után fizetendő közterhet – szed be a cégektől, maga a cafeteriás szektor is jelentős súllyal szerepel a gazdaságban: tavaly a hazai GDP közel 1,6 százalékának megfelelő pénzt mozgatott meg.

A cafeteriapiac nagysága (Forrás: Objektív Kutató Intézet)

	2013. év		2014. év		2015. év
	céges befizetés (milliárd Ft)	megfizetett cafeteria-adó (milliárd Ft)	céges befizetés (milliárd Ft)	megfizetett cafeteria-adó (milliárd Ft)	céges befizetés (milliárd Ft)	megfizetett cafeteria-adó (milliárd Ft)
Önkéntes pénztár	75	27	77	27	70	25
SZÉP-kártya	74	26	76	27	91	32
Erzsébet-utalvány	115	41	141	50	150	54
BKV + egyéb nagyvárosok helyi tömeg-közlekedési bérletei	16	6	18	6	18	6
Egyes meghatározott juttatások piaca (adóteher 51,17)	25	13	25	13	25	13
Összesen	305	113	336	124	353	130

A cafeteria-rendszer a Horn-kormány óta (az első cafeteria-rendszerek 1996-ban jelentek meg Magyarországon) segíti így vagy úgy a cégvezetőket a hatékony javadalmazási rendszer kialakításában. Voltak évek, amikor a juttatások adóelőnye a bérhez képest jelentősebb volt, máskor az állam – főképp az Orbán-kormány – szigorított. Vannak, akik szerint hatékony motivációs eszköz a béren kívüli juttatás, mások úgy vélik, csupán arra jó, hogy a munkáltatók adót és járulékot spóroljanak. Az mindenesetre egyértelműen látszik, hogy az elmúlt években – az aktuális kormányzati stratégiának megfelelően – az adókedvezménnyel adott juttatások befolyásolták a munkavállalók költéseit: ösztönözte az egészségre vagy nyugdíjra félretett forintok gyarapodását, vagy a belföldi szálláshelyek kihasználtságát, s ily módon az emberek kikapcsolódását.

Az Objektív Kutató Intézet és a Figyelő Média és Kutató Kft. Adózás és foglalkoztatáspolitika címmel konferenciát szervez májusban a Budapesti Corvinus Egyetemen. A tervezett tematika szerint az első részben szó lesz a Nemzetgazdasági Minisztérium adópolitikájáról és az adózás elméleti hátteréről. A rendezvény második részében a foglalkoztatáspolitika – a 21. században hatékony ösztönzők, a hazai kis- és középvállalatok által követett modellek – kerül a fókuszba, végül pedig – szoros összefüggésben az adópolitikával és a hatékony ösztönzőkkel – az öngondoskodás kérdése.

A konferencia felkért előadói kormányzati döntéshozók, gyakorlati és elméleti szakemberek.

A részletekről folyamatosan tájékoztatjuk honlapunkon!

Álláspontok

Nem kis fába vágja a fejszéjét az, aki cafeteria-rendszer teljes átalakítását tervezi, beleértve az átalakítás adójogi-adminisztrációs vonzatát. Ez kifejezetten a választások előtti évben lehet veszélyes, amikor egy nem átgondolt, a cégek és az alkalmazottak számára esetlegesen negatív következményeket magában hordozó változás szavazatvesztéssel járhat.

Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young partnere szerint amennyiben a munkavállalók az új kétszintű bérrendszerben az eddigi juttatásaikat nem nevesített célokra, hanem munkabérben kapják, nem nő a jövedelmük, de tény, hogy a bérstatisztika növekedést mutat majd.

Dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára, az Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatója szerint az ösztönző rendszeren, az intézményi szerkezeten természetesen lehet változtatni, de gondos modellszámításokra van szükség ahhoz, hogy lássuk a tervezett intézkedés hatásait. Mely társadalmi csoportokra hogyan hat a jövedelemnövekedés, mely termékcsoportok iránt fog nőni, mely iránt csökkenni a kereslet, ennek a keresletváltozásnak milyen hatása lehet az életmódra, és ez segíteni vagy gyöngíteni fogja vajon a teljesítményt? Ezekre a kérdésekre választ kell adni. Azt is figyelembe kell venni, hogy a cafeteria-rendszer megváltoztatása hogyan befolyásolja majd a vállalati kultúrákat.

A Liga Szakszervezetek becslése szerint a munkavállalók mintegy negyede kap cafeteriát, ezért szerintük olyan megoldást kell találni, amely megőrzi a béren kívüli juttatások rendszerét. Az érdekképviselet elutasítja azokat a megoldásokat, amelyek rontják bármely munkavállaló jövedelmi helyzetét, jövőbeni nyugdíjpozícióját, forrásokat csoportosítanak át a munkáltatók javára és a munkavállalók kárára. Az érdekképviselet fontos szempontnak tartja azt is, hogy egy ilyen döntés súlyos hatással volna egyes ágazatok - például a turizmus és vendéglátás - magyarországi munkavállalóira, mert ezekből az ágazatokból komoly forráskivonással járna a cafeteriaelemek készpénzesítése.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a béren kívüli juttatás rendszere a munkavállalók kiszámítható irányított költéseinek egy megbízható keretet adott, amely érintette a rekreációt, az egészségmegőrzést, az étkezést, az utazási kedvezményeket, újabban pedig már a munkavállalók hiteltörlesztéséhez is támogatást nyújthatott a munkaadó a cafeteria rendszerén keresztül. A megváltoztatásához a Nemzeti Gazdasági Társadalmi Tanács (NGTT), a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) összehívását sürgeti.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke nem ellenzi, hogy a cafeteria-rendszert más pályára tereljék, de ennek egyetlen célja lehet, mégpedig a munkavállalók életminőségének javítása, ami csak a jövedelmi szint emelésével történhet. Szerinte, ha a mostani rendszerrel kiszoruló nemzetközi cégek ismételten megjelennének a piacon, egészséges verseny alakulna ki.

Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke úgy véli, a kormány által létrehozott nem versenyképes cafeteria-rendszert találta rossznak az Európai Unió, és nem magát a béren kívüli juttatások rendszerét. Szerinte a kormány kezdeményezése a cafeteria készpénzesítésére felborítja a kollektív szerződéseket, a bérrendszert, és nagyon kedvezőtlenül érinti a vendéglátást, valamint a turizmust.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke is úgy véli, a cafeteria készpénzesítése csupán látszólag emeli a béreket, azonban nem oldja meg a valódi bérproblémákat. A cél az, hogy Magyarországon tisztes bérrendszer alakuljon ki.

Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke úgy látja, a jelenlegi helyzet egyik megoldása az lehetne, ha a kormány ismét beengedné az országba azokat a nemzetközi cégeket, amelyek a kötelezettségszegési eljárást kezdeményezték Magyarországgal szemben az Európai Uniónál a cafeteria kérdésében.

Vissza