Mégsem bővül az adómentes egészségügyi juttatások köre (2015.07.01)
Az adótörvényekhez benyújtott egyik fideszes módosító indítvány adómentes juttatássá tette volna a munkáltató által fizetett szűrővizsgálatokat, valamint a fizikoterápiás és a mentál-egészségügyi szolgáltatásokat a már eddig is adómentesen adható foglalkozás-egészségügyi ellátás mellett (a személyi jövedelemadóról (SZJA) szóló törvény 1. számú melléklete 8.6. alpontjának d) pontja). Az Országgyűlés azonban nem fogadta el a javaslatot arra hivatkozva, hogy a korlátlan értékű, adómentesen adható munkáltatói juttatás várhatóan jelentős bevételkiesést okozna a költségvetésnek – írja az Adózóna.hu.
A fizikoterápiás és bizonyos mentálhigiéniás betegségek kezelését azonban a hatályos Pénztár törvény szerint is támogathatja a munkáltató, hiszen az egészségpénztári megtakarítások ilyen célra is felhasználhatók. A munkáltató a bérnél kedvezőbb adózással havonta a minimálbér 30%-áig tagdíj-kiegészítést fizethet, vagy akár korlátlan mértékben adományt, amely a munkavállalója számláját gyarapítja.
2012-ig az egészségpénztári számlákról prevenciós céllal is költhettek a tagok, kérdés, hogy miért nem merül fel a költségvetésnek lényegesen kisebb bevételkiesést okozó megoldás visszaállítása. Az ugyanis egyértelmű, hogy az egészségügyi problémák megelőzése lényegesen kevesebbe kerül, mint a kezelésük, és az is jól látszik, hogy a pénztártagok, amíg lehetett, költöttek ilyen célra a megtakarításaikból. A Multi-Pay® stratégiai partnere a Patika és az Új Pillér egészségpénztárak adatai szerint a jogszabály-módosítás éppen akkor történt, amikor a prevenciós költések népszerűsége elkezdett nőni.
Ezek a leggyakoribb foglalkoztatási ártalmak
Mengyi Roland, a Fidesz borsodi képviselője a fizikoterápiás kezelések adómentes juttatássá tételét azzal indoka, hogy a gerincbántalom napjaink leggyakrabban előforduló foglalkozási ártalma, „mely számos további betegség okozója és jelentős munkakiesést eredményez.” Hasonlóan a munkaképesség-csökkenés az oka annak, hogy a képviselő a „korunk civilizációs eredetű problémájának tekinthető” mentálhigiéniás betegségek kezelését is adómentes juttatásra javasolta – számolt be a vg.hu.
Tény, a Szilícium-völgyben már úgy vélik, az ülés az új dohányzás. Idén 254 ledolgozott nappal számolva legalább 2032 órát ülünk. A napi (legalább) nyolc órát ebben a pozícióban töltők közül pedig sokan szenvednek szív- és érrendszeri betegségekben, és állítólag a rák kialakulásának esélyét is növeli a sok ülés – írja a piacesprofit.hu . A cukorbetegség is gyakoribb azok körében, akik életük nagy részét e látszólag pihentető pózban töltik – itt közvetlen összefüggést is találtak a kutatók. Az ausztrál Baker IDI Szív- és Diabétesz Intézet kutatásai szerint 24%-kal nagyobb eséllyel haltak meg az 1–16 éves vizsgálat alatt azok, akik naponta nyolc óránál többet ültek – hivatkozik a cikk a LiveScience írására.
A munkaképtelenséget okozó betegségtípusok között a második helyen álló mozgásszervi betegségek okai között is megtaláljuk az ülést – különösen, ha rossz testtartással tesszük. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adatai szerint pedig a keresőképtelen napok 50-60%-a a munkahelyi negatív stresszre és annak káros egészségi következményeire vezethetők vissza, ahogyan arról a Multi-Pay® stratégiai partnere, az Új Pillér Egészségpénztár is beszámolt júniusi hírlevelének 10 millió keresőképtelen nap oka a munkahelyi negatív stressz című cikkében.
