Az Európai Bizottság által júniusban közzétett betegbiztonsági csomag szerint jelentős előrelépések történtek a nemzeti betegbiztonsági programok kialakítása és a nemkívánatos hatások betegek általi jelentését lehetővé tevő rendszerek bevezetése terén, de még igen sok a tennivaló a betegek tudatosságának növelésére irányuló intézkedések végrehajtása és különösen az egészségügyi dolgozók oktatása és képzése területén.
Becslések szerint az unióban kórházba kerülő betegek 8–12%-a szenved el nemkívánatos eseményt az egészségügyi ellátás során, úgymint: egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (a nemkívánatos események 25%-a), gyógyszerelési hibák, sebészi műhibák, orvosi eszközök meghibásodása, hibás diagnózis és a vizsgálati eredmények figyelmen kívül hagyása. Az EU-ban a becslések szerint évente 4,1 millió beteg kap egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést, melyből legalább 37 000 halállal végződik.
Az uniós csomag három dokumentumból áll: a betegbiztonságról szóló 2009-es tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló jelentésből, betegbiztonsági szakpolitikák és programok kidolgozásából, valamint a nemkívánatos eseményekre vonatkozó jelentéstételi és tanulási rendszerekből. Ami az ajánlás hatását illeti, a jelentést küldő 28 tagállam közül 21 számolt be a politikai tudatosság növekedéséről, 20 az egészségügyi létesítmények tudatosságának növekedéséről, 16 pedig az ajánlás hatására létrejött konkrét intézkedésekről.
A jelentés következtetése ugyanakkor az, hogy a betegbiztonság és az ellátás minőségének javítása terén további uniós szintű erőfeszítésekre lesz szükség, ezért többek között javasolja egy iránymutatás kidolgozását a betegek tájékoztatására és a kötelező betegbiztonsági előírásokra vonatkozóan, továbbá az ellátás minőségi szintjeinek közös meghatározása mellett foglal állást.
Egyre tudatosabbak a betegek
A betegbiztonságról és az ellátás minőségéről szóló Eurobarométer felmérés, amelyet 2013 novemberében és decemberében mind a 28 uniós tagállamban elvégeztek, a következőkről tanúskodott:
Az uniós polgárok kicsivel több mint fele (53%) úgy gondolja, hogy hazájában a betegek nagy valószínűséggel szenvednek el károsodást kórházi kezelésük alatt, azonban ez az arány országonként igen eltérő (Cipruson 82%, Ausztriában viszont csak 21%).
A legutóbbi ilyen felmérésben – akárcsak 2009-ben – a válaszadók valamivel több mint negyede (27%) számolt be arról, hogy ők maguk vagy valamelyik családtagjuk nemkívánatos esemény áldozata lett egészségügyi ellátása során. Ez a válasz inkább az EU északi és nyugati területein élőkre volt jellemző.
A nemkívánatos eseményt elszenvedők 46%-a tett jelentést (szemben a 2009-es 28%-kal), ami határozottan a betegek tudatosságának növekedése utal. Ez a tendencia egyes országokban még ennél is szembeötlőbb, pl.: Franciaországban (+61%), Spanyolországban (+40%) és Luxemburgban (+32%).
Azonban a nemkívánatos események bejelentett eseteinek 37%-ában „semmi sem történt”. Ötből egy esetben az orvos vagy a nővér megkövette a sértettet, az esetek 17%-ában pedig az egészségügyi létesítmény magyarázattal szolgált a műhibával kapcsolatban.
