A világjárvány óta már egyáltalán nem triviális, hogy a munkahelyek szolgálnak a munkavégzésre, ezzel párhuzamosan pedig a munkaidőt is újra kell értelmezni. A HR Portál összegyűjtötte a BBC cikke nyomán a munkanapok szervezésével kapcsolatos új trendeket.

A hibrid és a távmunka nem az egyetlen, Covid-hozta jelentős változás. Egyre több munkavállaló tapasztalja, hogy a munkavégzés ideje is megváltozott – és ezt sokan szeretik – olvasható a HR Portálon. A cikk szerint a munkáltatók szeretnének az alkalmazottak számára olyan rugalmasságot biztosítani, amely nagyobb jólétet eredményez, például mert jobban figyelembe veszi a személyes igényeket. Természetesen nem minden cégnél vevők a kialakulóban lévő trendekre, de sok helyen gondolják újra a munkarendet többek között azért, mert a fluktuáció mértéke aggodalomra ad okot.

A BBC összegyűjtötte, melyek az aktuális trendek jelenleg a munkanapok szervezése kapcsán, és mit tartogathat a jövő. 

A rövidebb munkahetek világa

A világjárvány idején sok munkavállaló számára meghosszabbodtak a munkanapok, ezt mentális egészségük és a munka-magánélet egyensúlya is megsínylette. A jóllét támogatására irányuló felszólításra az egyik válasz a négynapos munkahét kipróbálása - és egyes esetekben bevezetése - volt a cégek részéről. Az ötlet igazából nem új, de újból teret nyert a Covid-19 közepette. A nagy nyilvánosságot kapott kísérletek 2021-ben kezdődtek olyan országokban, mint Izland és Spanyolország. Most, hogy már látni az első eredményeket, egyes munkáltatók annyira elégedettek a termelékenység alakulásával az új felállásban, hogy állandóvá teszik a rövidített munkaheteket. Az Egyesült Királyságban folytatott kísérlet során például 73 vállalat 3300 alkalmazottja kapott heti egy fizetett szabadnapot, és a kutatás felénél már a résztvevő vállalatok 86%-a mondta azt, hogy biztosan megtartja a négynapos munkarendet a későbbiekben is. A boldogabb, kiegyensúlyozottabb alkalmazottak mellett nagy előnye a rövidített munkahétnek, hogy toborozni és megtartani is könnyebb a munkavállalókat. Ezzel egyidejűleg az alkalmazottak olyan költségeket takarítanak meg, mint az ingázás és a gyermekgondozással kapcsolatos kiadások (pl. babysitter). Ha a négynapos munkahét széles körben elterjed világszerte, még fenntarthatóbbá válhat a gazdaság, hiszen csökken a szén-dioxid-kibocsátás.

Sok minden kidolgozásra vár azonban még a négynapos munkahéttel kapcsolatos gyakorlatban, legalábbis vállalati szinten mindenképp. Egyes cégek megtartják a 40 órás hetet, ehelyett a munkaterhelést négy napra sűrítik, ami meghosszabbítja az alkalmazottak napi munkaidejét. Más vállalatoknál a munkaidőt 32 és 36 óra közé csökkentik. És bár egyes adatok szerint a következő évtizedben a vállalkozások egyharmada a négynapos munkahét elterjedésére számít, nem mindenütt szeretnének ugyanannyit fizetni a dolgozóknak kevesebb ledolgozott óráért.

A rövidebb munkanapok világa

A négynapos munkahétre vonatkozó kísérletek, amelyek során a munkavállalók heti 32 órára csökkentették munkaidejüket, megerősítették azt az elképzelést, hogy sok munkavállaló képes rövidebb idő alatt is 100%-os produktivitással dolgozni. Ennek eredményeképpen egyes szakértők azt javasolják, hogy a munkanapokat is rövidítsük le. Egyesek szerint például a hat óra lehet az arany középút. Kutatások kimutatták, hogy a munkavállalók ugyanolyan produktívak és elkötelezettek kevesebb órában is - ha nem jobban. Norvégiában és Dániában 40 óránál rövidebb a munkahét - előbbi a világ második, utóbbi a világ hetedik legtermékenyebb országa. Adam Grant, a Pennsylvaniai Egyetem szervezeti pszichológia professzora szerint logikus, hogy a rövidített munkaidő nagyobb termelékenységet eredményez. „Ha kevesebb időd van, elkezdesz azokra a dolgokra összpontosítani, amelyek valóban számítanak. Ez például azzal járhat, hogy a vezetők kevesebb feladatot osztanak ki, és kevesebb felesleges megbeszélésen kell jelen lenni.” 

Nemlineáris munkanapok

Bár szinte mindenki számára előnyös lehet, ha munkanapjait maga alakíthatja, a nem lineáris struktúrák különösen a szülők és a valamely családtagjukat gondozók számára hasznosak. A nem lineáris munkanap azt jelenti, hogy a munkavállalók megválaszthatják, mikor és hogyan dolgoznak, ami jobban igazodik az életmódjukhoz.

Sokak számára ez azt jelenti, hogy a munkát koncentrált időegységekre bontják, így akkor tudnak nekilátni, amikor a legtermelékenyebbek, vagy amikor nincsenek egyéb elfoglaltságaik. Gondoljunk csak egy reggel aktív emberre, aki akkor kezd dolgozni, amikor az agya a legjobban fog, viszont hamarabb befejezi a munkanapját; vagy egy szülőre, aki időt szakít arra, hogy részt vegyen gyermeke iskola utáni tevékenységén, cserébe bevállal néhány esti munkaórát. Aaron De Smet, a McKinsey & Company vezető partnere szerint a nem lineáris munkanapok előnyei kölcsönösek. „Az emberek számára így a munkaterhek többé nem jelentik azt, hogy 19 óra után is az irodában kell maradniuk, és lemaradnak a gyermekük focimeccséről. A munkáltatók szempontjából pedig mindez elősegíti a kreatív, innovatív munkavégzést, amit éppen a rugalmas, egyéni igényekre optimalizált környezetben lehet a leghatékonyabban megvalósítani.”

Ez a tendencia sem teljesen új – egyes munkavállalók eddig is rendkívül rugalmasak voltak, különösen, akik már régóta távmunkában dolgoztak. De mindez nem volt általános. Most azonban a nem lineáris munkanapok intézménye egyre inkább elérhetővé válik. 

Aszinkronban szebb az élet

Az új kollaboratív szoftverek és a dokumentációs gyakorlatok fejlődése, és a korábbitól különböző elvek mentén működő vezetők nagymértékben megkönnyítették az aszinkron munkavégzést. Ez is része a világjárvány által felgyorsított digitális innovációnak, amely folyamatosan fejlődik. Az aszinkronban végzett munka azonban valójában csak bizonyos típusú munkavállalók és szervezetek számára lehetséges, azoknak, amelyek logisztikailag képesek a munkát különböző műszakokban végezni.

Néhány globális vállalatnál az alkalmazottak különböző időzónákban élve dolgoznak, amely lehetővé teszi, hogy ezeket az egymástól távoli „munkaállomásokat” a cég munkaidő tekintetében szinkronizálja. A munkavállalók így teljes mértékben a saját munkaidejükben dolgoznak, még akkor is, ha ez egyáltalán nem fedi egymást például egy másik kontinensen dolgozó csapat tagjaiéval. Mindez pedig nem megy a termelékenység rovására. Sokak számára az aszinkron munkavégzés kibővíti a lakóhelyi lehetőségeket, mások számára pedig lehetőséget teremt a digitális nomádságra. Ez a váltás a toborzók számára is áldás, akik egyre inkább érzik a rugalmasság iránti igényt a jelöltek oldaláról.

Mint mindig, úgy a világjárvány által kiváltott munkahelyi változások esetében is meg kell várni, hogy milyen gyakorlatok maradnak meg. Annyi azonban már most bizonyos, hogy egyre több cég próbálja ki ezeket az új lehetőségeket. És minél több vállalat ismerkedik meg közelről az új modellekkel – ha óvatosan is, de – annál többen kezdik majd tartósan megváltoztatni az általunk eddig ismert munkanap és munkahét felépítését.

Fotó: freepik.com/lookstudio