Koncentrálódik az egészségpénztárak piaca (2021.09.01)
Idén az első félévben nőtt az egészségpénztárak tagsága, de zsugorodott a pénztárak száma. Ezzel párhuzamosan nőttek a befizetések, a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás és az egyéni tagdíjak egyaránt. A céges hozzájárulások új szerepbe kerültek a pandémia hatására.
A 2020 év eleji 20 pénztárból mára 16 maradt, amelyek közül csupán 13 kínál teljes körű egészség- és önsegélyező szolgáltatást. A Magyar Nemzeti Bank augusztus végén megjelent szektorjelentése alapján jó félévet zártak a pénztárak. Az időszak végén összesen 1,044 millió pénztártagot tartottak nyilván, ez 20 ezerrel több, mint az időszak eleji létszám, és meghaladja a 2018 év végit (a pandémia előtti utolsó „békeév”) is. Az intézménycsoport vagyona mára meghaladja a 70 milliárd forintot.
A szolgáltatási célú befizetések összege 14,1%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. A tagdíjbevételek összege 2021. I. félévben 18,9 milliárd forintit tett ki, mely jelentős mértékben, 20,6%-kal magasabb az előző év I. félévi értékhez képest, ami a pénztártagok által fizetett tagdíjak 22,1%-os és a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 14,4%-os növekedéséből fakad.
A Multi-Pay kártyán egészségpénztári juttatást biztosító munkáltatók aktivitása azt mutatja, a cégek keresik azokat a juttatásokat, amelyekkel jó pozícióba kerülhetnek a munkaerőpiaci versenyben és fokozhatják munkavállalóik lojalitását. Ebből a szempontból jó helyzetben vannak az egészségpénztári szolgáltatások, amelyekre egyrészt igényük van a családoknak, másrészt célzott támogatásként kedvezményes adózással adhatják a vállalatok. Az elektronikus cafeteriakártyán biztosított juttatás előnye, hogy a vállalat egyéb támogatást is biztosíthat egy szolgáltatón és egy kártyán keresztül.
Az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport tagdíjbevételeinek megoszlása (%)
Forrás: MNB
A pénztári szolgáltatások igénybe vétele is nőtt idén az előző év hasonló időszakához viszonyítva: a tagok közel 28 milliárd forintot költöttek a számláikról, ami 16,7%-os bővülés 2020 első félévéhez mérve. Legnagyobb mértékben a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésére és helyettesítésére (magánegészségügyi szolgáltatások), valamint a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosításokra nőtt meg az igény. Előbbire 39,4%-kal, utóbbira 20,1%-kal fordítottak többet a tagok az előző év azonos időszakához képest.
Szintén nőtt a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátásokra és a lakáshitelek törlesztésére igénybe vett támogatás mértéke az MNB által publikált szolgáltatási kiadások megoszlása alapján. Ezzel együtt a kifizetések legnagyobb hányadát kitevő gyógyszer, és gyógyászati segédeszköz vételárának támogatása kategória továbbra is 55%-kal részesedik a szolgáltatások összértékéből.