Nem prevencióra, hanem kórházi ágyakra költünk (2021.09.01)
A Magyar Orvos-Egészségügyi Világtalálkozón többek között arról beszéltek az előadók, mi az oka annak, hogy mind a megelőzhető betegségek, mind az elkerülhető halálozás tekintetében a legrosszabbak a mutatóink a V4-ek sorában.
Hiányoznak idehaza az egészségmagatartást kedvezően befolyásoló, célzott programok, többek között ez áll a népesség rossz egészségi állapotának hátterében – mutatott rá előadásában prof. dr. Ádány Róza. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Debreceni Tudományegyetem Népegészségügyi Kutatócsoportjának vezetője, a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora azt is elmondta, a dohányzók aránya továbbra is magas Magyarországon, és ebben 2008 és 2018 között sem történt változás. A V4 országok között egyedül Szlovákiában sikerült csökkenteni a cigarettafogyasztást.
Magyarország jelenleg a „siralmas” harmadik helyen áll a daganatos betegségek okozta korai halálozás tekintetében a monitorozott 183 ország sorában – fogalmazott a szakember, aki szerint az elégtelenül működő szűrési programoktól a daganatos betegek ellátásán át egészen a gondozás hiányosságaiig terjednek az okok.
A korai halálozáson belül a vezető halálokok a daganatos megbetegedések valamennyi fejlett országban. Magyarországon ez az arány még egyértelműbb, a nők körében a részesedés 47 százalékos. Vezető helyen állunk a világranglistán a tüdő-, és kolorektális daganatok tekintetében, és néhány éve az élmezőnybe kerültünk a hasnyálmirigyrák esetében is, Uruguay-t és Örményországot megelőzve. Miközben élre kerültünk a vastag- és végbélrák okozta halálozásban, Magyarországon a mai napig nincs országos lefedettségű kolorektális rákszűrés, negyed százada csak pilotprogramok indulnak – hívta fel a figyelmet Ádány Róza.
A szív- és érrendszeri korai halálozás tekintetében hazánk északi- és észak-alföldi régiói vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben, az obezitás pedig már-már „magyar betegségnek” mondható: az elmúlt években túlsúly és az elhízás tekintetében az elsők közé kerültünk Európában, még az önbevalláson alapuló számok alapján is. A hasi elhízás prevalenciája a magyar populációban 70%. Különösen aggasztó, hogy a kedvezőtlen változások már a 20–30 éves korosztálynál is megfigyelhetőek – hívta fel a figyelmet a népegészségügyi szakember, hozzátéve, hogy a magas vérnyomással küzdő betegek fele, a lipidanyagcsere-zavarban szenvedők 80%-a kezeletlen.
Az európai átlag alatt teljesít a V4 valamennyi tagországa az egészségre fordított és az egy főre jutó egészségügyi kiadásokban. Az arányszám azonban Magyarországon a legalacsonyabb. Ráadásul a forrásokat nem a betegségmegelőzésre, az alapellátás megerősítésére, népegészségügyi orientációjának fejlesztésére költik, hanem kórházi ágyakra – írja cikkében a MedicalOnline. Bár lakosságarányosan az ágyszám hazánkban a legmagasabb (7 ágy/ezer fő), ennek ellenére nemcsak a megelőzhető betegségek, hanem az elkerülhető halálozások száma is nálunk a legrosszabb. Az elkerülhető halálozás Magyarországon az európai átlag 268%-a!
A V4 országok mindegyikében problémát jelent a túlsúly, a dohányzás és alkoholfogyasztás, ám hazánk a legtöbb népegészségügyi mutatóban még ebben a mezőnyben is rosszul teljesít. Ennek ellenére Magyarországnak 2012 óta nincs népegészségügyi programja. Ádány Róza emlékeztetett rá, hogy a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete (NKE) kidolgozott programtervet tett le a minisztérium asztalára, amely 2018–2030 közötti időszakra szól, ám az három éve várja sorsát a tárcánál.
A népesség rossz egészségi állapota a gazdaság szereplőinek teljesítményét is rontja, hiszen megnő a táppénzes napok száma, nő a dolgozók stresszszintje, kevésbé lesz hatékony a munkavégzésük. Megéri tehát a vállalatoknak is, hogy belső egészségprogramot alakítsanak ki, amelyben ösztönzik a helyes táplálkozást, rendszeres testmozgást, szűrővizsgálatok igénybevételét például az egészségpénztáron keresztül akár kedvezményes adózással.
