Vajon hogyan élik meg a járványhelyzet karrierjükre gyakorolt hatását az egyes korosztályok tagjai? Erre volt kíváncsi az Allianz Hungária Zrt. A „Generációról generációra" néven indított felmérés szerint a mai negyvenes-ötvenes korosztály bevállalósabb a húszas-harmincasoknál, ha külföldi munkalehetőségről van szó.
A koronavírus megmutatta, hogy a ma pályát választó fiataloknak még alaposabban át kell gondolniuk, hogy milyen szektorban helyezkednek el, az idősebb generációk tagjai közül pedig sokaknak át kellett értékelniük azt, hogy valóban a megfelelő helyen dolgoznak-e, hiszen korábban bombabiztos megélhetést nyújtó szakmák kerültek veszélyhelyzetbe, míg más, korábban alacsonyabb presztízzsel bíró foglalkozások értékelődtek fel.
Nem árt több lábon állni
Az összkép azt mutatja, hogy a kitöltők 63,8%-a esetében szerencsére nem történt változás amunkavállalói státuszban az elmúlt egy esztendő során, azonban sajnálatos módon 9,2 százalékuk elveszítette az állását, 8,3%-uknak pedig munkahelyet kellett váltaniuk, a többi kitöltő még tanul. A legtöbben (38,7%) az Y generáció tagjai közül veszítették el a munkájukat, a Z generáció 35,5%-kal második és az X generáció 25,8%-kal a harmadik. A munkahelyet váltók aránya egyébként az Y generáció körében volt a legnagyobb, őket követi az X generáció, majd végül a legfiatalabb korosztály. A kérdőívet kitöltők több mint harmada vallotta azt, hogy ugyan nem veszítette el a munkáját, de a pandémia hatására rájött, hogy nem árt több lábon állni.
Mi legyek, ha nagy leszek?
Az Allianz arra is kíváncsi volt, hogyan változott a kutatásban résztvevők egyes foglalkozásokról alkotott véleménye a koronavírus hatására. A legmeglepőbb eredmény, hogy a kitöltők 45,4%-a szerint bő egy évvel ezelőtt a gazdasági szolgáltatásokban volt igazán jövedelmező elhelyezkedni (közlekedés, távközlés, kereskedelem, pénzügyi szolgáltatás, turizmus), míg arra a kérdésre válaszként, hogy melyik szektorban éri majd meg a jövőben dolgozni, ez az ágazat már csak a 4. helyen jelent meg 10,7%-kal. A kitöltők többsége egyetértett abban, hogy gyorsan változó világunkhoz alkalmazkodva könnyen lehet, hogy valami teljesen új ágazat fejlődik ki, amelyben aztán megéri majd dolgozni. A kutatás-fejlesztés-innováció területe viszont mindkét esetben a dobogó második fokán végzett, míg az ipar, a mezőgazdaság és a társadalmi szolgáltatások – oktatás, kultúra, egészségügy – megítélése igencsak átalakult negatív irányba. Életkortól függetlenül, a kitöltők 60,5%-a tűnik optimistának, s értett egyet azzal, hogy a technológia fejlődésének köszönhetően az olyan munkáé a jövő, amelynek lényege az értékteremtés.
