A minimálbér összegének megállapítása nem csak a munkavállalóknak fontos pont. Ez alapján határozzák meg a GYED-et, a táppénzt, az álláskeresési járadékot és bizonyos béren kívüli juttatások összegét is.
A bértárgyalásokon kialkudott legkisebb bérek minden évben hosszas egyeztetések után születnek meg, most ez különös nehezen ment. Végül létrejött a megállapodás, ráadásul idén rendkívüli, két lépcsős emelésről döntöttek a munkaadói és munkavállalói szervezetek. A többfordulós tárgyalássorozat eredményeképpen 4%-os emelésben állapodtak meg: 2021. február 1-től a legkisebb adható fizetés bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik. A felek rögzítették azt is, hogy ha év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó a jelenlegi 15,5%-ról, 13,5%-ra csökken – a korábbi, hatéves bérmegállapodásban foglaltak szerint –, akkor a minimálbér havi bruttó 169 ezer, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221 100 forintra emelkedik.
Rossz úton jár az a munkaadó, aki évente egyszer foglalkozik a bérekkel – véli Papp Tamás István HR szakember a HR Portálon megjelent véleménycikkében. A munkavállalók tudatosabbak e téren is, a cégeknek fel kell venni a kesztyűt.
Új irány a bérpolitikában
A háeres szaksajtó már egy jóideje a rendszeres éves (éveleji) béremelés „haláláról” cikkezik. Nem csoda – írja Papp Tamás. Szerinte az egyszeri év végi vagy év eleji fizetésemelésekkel manapság már nem sokra mennek a munkaadók. Sőt, pillanatok alatt lemaradhatnak a munkavállalókért folyó küzdelemben. Idejemúlt feltételezés, hogy a munkavállalók – a korábbi gyakorlatoknak megfelelően – akár csak 5–10 évet is terveznének adott vállalatoknál eltölteni, és „türelmesen” várni az előléptetésükre vagy az évi egyszeri béremelésükre. A munkaerő-hiány, a rendkívül magas fluktuáció, az új generációk munkaerő-piaci térnyerése – és most a pandémia okozta egészségügyi és gazdasági sokk – rendkívüli kihívást jelent a hazai munkáltatók számára. A rendkívüli helyzet pedig rendkívüli megoldásokat igényel, amely
új kompenzációs stratégiák kidolgozásában, többek között az alapbér-mozgóbér-jutalom-juttatás szent négyesének újrastrukturálásában és tartalmi elemeinek megújításában;
atipikus javadalmazási rendszerek, folyamatok és gyakorlatok bevezetésében, működtetésében (pl.: heti fizetés, MRP - munkavállalói résztulajdonosi program);
jóval nagyobb, sőt állandó külső, belső bérpiaci jelenlét megvalósításában, vagyis folyamatos bérfelülvizsgálatokban, bérmonitoringban;
flexibilis bér- és jövedelemstruktúra-kezelésében (pl.: bér-, jövedelem-, juttatási elemek közötti átcsoportosítási lehetőség biztosításában)
ölthet testet. (Papp Tamás véleménycikkét a hrportal.hu közölte.)
Legfeljebb a tárgyév első napján érvényes minimálbér összege/év
167 400
Célzott támogatásként 0%
Egészségpénztári közüzemi díjak finanszírozása (önsegélyező szolgáltatás kizárólag védendő fogyasztók esetében)
Legfeljebb a tárgyév első napján érvényes minimálbér 15%-ának megfelelő összeg/hó
25 110
Célzott támogatásként 0%
Csekély értékű ajándék
Évente egyszer a minimálbér 10%-a
16 740
35,99%
Majdnem későn született meg a megállapodás
Mivel az egészségpénztárak működését szabályozó Öpt. úgy fogalmaz, „a tárgyév első napján érvényes minimálbér”, sokáig kérdéses volt, nem jött-e túl későn a megállapodás a pénztári szolgáltatásokra igényelhető támogatások szempontjából. Szerencsére a jogalkotó rendezte az anomáliát a január 28-án kiadott kormányrendeletben. Ebben egyértelművé tette, hogy ahol jogszabály rendelkezése szerint valamely jogosultság megállapításának vagy felülvizsgálatának a tárgyév januárjában érvényes kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum az alapja, ott a jogosultságot 2021. február 28. napjáig ismételten meg kell állapítani az új minimálbér alapján.
