Szeptemberben 392 300 forint volt a bruttó átlagbér Magyarországon a KSH közlése szerint, ami 8,8%-kal jelent magasabb összeget a tavalyihoz képest. A nettó átlagbér ennek alapján 260 900 forint, amit növel a családi adókedvezmény és a bizonyos jogcímeken – például az egészségpénztárba fizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás után – járó szja-visszatérítés.

A január–szeptember időszakot nézve az átlagos országos bruttó bér 395 000 forint volt, a nettó pedig 262 700 forint. Szektoronként a bruttó fizetés

• a versenyszférában 409 100, 
• a közszférában 367 700, 
• a nonprofit szervezeteknél pedig 395 000 forint volt.

A reálkereset az első kilenc hónapot nézve 6,1 százalékkal emelkedett 3,5 százalékos infláció mellett – írja az Mfor.hu. A lap idézi Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője véleményét a friss adatok kapcsán. „A járvány miatt változott a helyzet a fizetések területén. A korábbi években a munkaerőhiány eredményeként a cégek béremelési kényszerben voltak, ám a járvány nyomán leépítések történtek.” Az év első kilenc hónapjában 3,9 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók száma. A különböző szektorokat eltérően érintették az elbocsátások. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban a járványhatás miatt 17 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma. A feldolgozóiparban 5 százalékos létszámcsökkenés következett be. Ugyanakkor az építőiparban 0,3 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma. Akad azonban olyan ágazat is – mégpedig az információ, kommunikáció –, ahol az egy évvel korábbihoz képest több mint 5 százalékkal több ember volt alkalmazásban az év első kilenc hónapjában.

Egyelőre nehéz megmondani, hogy jövőre milyen tempóban emelkednek a bérek, ez nagyrészt a minimálbér-tárgyalásoktól függ. A mostani kilátások szerint jövőre 5% alatti béremelkedés várható. „A fő kérdés, hogy 2021-ben a bérdinamika meghaladja-e a várhatóan valamivel 3% feletti inflációt” – tette hozzá a szakember. A mostani helyzetben valószínűsíthető, hogy a reálbérek az idei több mint 6%-os növekedéshez képest jóval visszafogottabb emelkedést mutatnak majd jövőre.

A nehéz gazdasági helyzetben a cégeknek érdemes körültekintően mérlegelniük a juttatási struktúrájukat és olyan célokra biztosítani többletjövedelmet munkatársaiknak, amelyek az adott élethelyzetben jól kihasználhatóak és a vállalati kultúra részévé válhatnak. Kutatások szerint a vállalat által képviselt értékek, a vezetők által hozott intézkedések a koronavírus okozta bizonytalan környezetben hosszabb távon hatnak a munkatársak elköteleződésére függetlenül az iparágtól és a cégmérettől.

Habár a SZÉP Kártya adóelőnye minden kérdésen felül áll, a juttatás felhasználását illetően vannak kétségek. Ki tudja, mikor nyitnak ki újra a szállodák, vagy mikor lehet ismét kultúrára költeni. Ahogyan arról novemberi hírlevelünkben beszámoltunk, partnerünk, a Bonus-Cafeteria felmérése szerint a dolgozók széles rétege a SZÉP Kártyának csak a vendéglátás zsebébe kér pénzt, a szálláshely és a szabadidő alszámla népszerűsége viszont elmarad az egészségpénztárba fizetett célzott támogatástól.

A tanácsadócég által vizsgált vállalatok körében az átlagos bruttó cafeteriakeret 20–50 ezer forint között van, ezen belül a legtöbb dolgozó (46%) 20–30 ezer forintos havi kerettel gazdálkodhat. Az éves nettó juttatás alapján az összeg 50%-a a SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára  kerül, több mint 14%-a valamilyen egészségpénztári szolgáltatást finanszíroz, 3. helyre pedig 10,7%-kal a bér került az idei nyilatkozatok alapján. Kardos György, a Bonus-Cafeteria ügyvezető igazgatója úgy látja, egyértelműen a mindennapi családi költések befolyásolják a választott cafeteriát: kevesebb pénzből az emberek a napi szükségleteiket elégítik ki, magasabb összegnél már az öngondoskodási szemlélet is megjelenik. Utóbbi pedig különösen hangsúlyossá válhat jövőre, hiszen az egészség és a biztonság megteremtésére való törekvés messze túlmutat a bérkérdésen, az a vállalati kultúra része.

Fotó: unsplash.com