Az egészségügy rossz és fenntarthatatlan finanszírozási modellje visszahat a munkavállalók termelékenységére is, ezért ártalmas a cégeknek. A Multi-Pay stratégiai partnere a Patikapénztár az Mfor.hu cikkét idézte.

A Klasszis Média Egészséggazdaság Menedzser Egészség konferencia egyik panelbeszélgetésén Lancz Róbert, a Doktor24 csoport társalapítója, elnöke arról beszélt, hogy változásra van szükség az egészségügy finanszírozásában. Ennek véleménye szerint az a legfőbb oka, hogy körülbelül 800-900 milliárd forintot költenek magánegészségügyi szolgáltatónál az emberek, ennek többségét viszont a lakosság direktben, a szolgáltatónál fizeti. Véleménye szerint ez egy rossz, fenntarthatatlan modell, amin változtatni kell.

A Multi-Pay stratégiai partnere, a Patikapénztár is úgy látja, a jelenlegi helyzet megváltoztatásában az egyéneknek és a vállalatoknak is van felelősségük. Az egyén az egészségesebb életvitel – mozgás, táplálkozás, prevenció – terén kell, hogy tegyen, a cég a megfelelően alakított támogatási programokkal javíthat a körülményeken. A pénztári támogatást edukációként is értelmezhetjük: a vállalat lehetőséget ad és utat mutat, hogy a munkavállaló megteremtse az egyéni öngondoskodás alapját.

„Mire költünk? Amire muszáj. Akkor megyünk magánegészségügyi szolgáltatóhoz, amikor már valami bajunk van, és a közegészségügyi szolgáltatásokhoz nem férünk hozzá, vagy nem elég gyorsan” – fogalmazott Lancz Róbert. A jelenség hátterében a szakember szerint összetett probléma áll, amiben szerepe van az edukáció hiányának és a finanszírozási kérdéseknek. Mint mondta: több százezer forintba kerül egy menedzserszűrés, ám ezt Magyarországon csak egy nagyon szűk réteg engedheti meg magának.

Szerinte az állam korlátosan tud segíteni, a lakosság pedig már így is finanszírozta, amit lehetett. A szakember szerint a vállalatok engedhetik meg maguknak, hogy belépjenek az egészségfinanszírozás területére, amit már sok cég megtesz, jelenleg önkéntes alapon. Lancz Róbert úgy látja, a vállalatok ösztönzése megoldás lehet kiegészítve a megfelelő szabályozással. Bizonyos cégméret felett például kötelező kiegészítő magán egészségbiztosítói rendszert kellene beléptetni, így javítani lehetne a finanszírozást – tette hozzá.

Ezt nem azért tartjuk fontosnak, hogy még többen jöjjenek magánegészségügyi szolgáltatókhoz, hanem azért, hogy megszűnjön az aránytalan lakossági finanszírozás és kiderüljön, ki mire költ a magánegészségügyi szolgáltatóknál, ez ugyanis kihat a közegészségügyi ellátásra, illetve annak felépítésére is – idézi Lancz Róbertet az Mfor.hu.

Láng Róbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium egészségiparért és egészségturizmusért felelős miniszteri biztosa a panelbeszélgetésen elhangzottakhoz kapcsolódva elmondta: a korábban vázolt megoldások egyszerűnek tűnnek, de a kérdéskör olyan, mint egy jéghegy, aminek csak a csúcsa látszik, ám ha lejjebb tekintünk, látjuk, hogy a víz alatt egyre terebélyesedik.

A növekvő egészségügyi kiadások okaként a „hármas csapást” nevezte meg, melynek pillérei az öregedő társadalmak, a hagyományosnál jóval drágább új terápiák (például a robotsebészet) és a „normális” inflációs nyomás. Elismerte, hogy a GDP növekedésnél erőteljesebb ütemű az egészségügyi költségek növekedése, és véleménye szerint ebben a közeljövőben nem is lesz változás.

Láng Róbert elmondta: az ellátási rendszert és a finanszírozási rendszert „egyben kell” vizsgálni. Ha a magánegészségügybe plusz forrást csoportosítanak, attól még az állami ellátórendszert is fenn kell tartani. „Ha közpénzt adunk a magánszektor szereplőinek, az ellátási kötelezettséggel is kell járjon, hiszen az állami intézmények is így működnek” – vázolta a magán és az állami egészségügyi szektor finanszírozásával kapcsolatos fő problémák egyikét. Mint mondta: nincsenek könnyű helyzetben, mert egy szétszabdalt rendszerben próbálnak létrehozni egy egységes szabályozási környezetet.

Fotó: freepik.com