A cafeteria leggyakrabban (25%) havi 21–30 ezer forint közötti összeget jelent a fizetésen felül, és közel ilyen elterjedt (21%), hogy ez az összeg meghaladja a 81 ezer forintot is a Profession.hu HR Körkép 2024 felmérése szerint.

A Profession.hu HR Körkép 2024 munkaerőpiaci elemzése szerint a cégek csaknem felénél van jelenleg valamilyen béren kívüli juttatás. A legalább évi egymilliárd forint bevételű vállalatok járnak az élen, ott 59% ez az arány. Fata László cafeteriaszakértő tapasztalata is hasonló: 

„Jellemzően a nagyobb vállalatok használják a juttatásokat, de közben a frissen épülő tech, start-up cégek is komoly motorjai a cafeteria fejlődésének. A tavaly januári kutatásunk szerint nettó 338 000 forint, bruttó 430 000 forint az az éves összeg, amit átlagosan adnak a cégek, ez várhatóan kb. 8–10 százalékkal növekedhet 2025-re” – írja a Profession.hu. Az álláskeresési portál felmérése szerint a hazai vezetők közül 2025-ben minden ötödik cég szeretné megemelni a cafeteria keretösszegét, ennek tervezett mértéke náluk átlagosan 13%.

Nem csak az összeg számít!

Az már az előző években is megmutatkozott, hogy a munkáltatók által leggyakrabban kínált béren kívüli juttatások többsége a munkavégzéshez köthető, ilyen például a mobiltelefon, laptop, céges autó, valamint a munkába járás költségeinek megtérítése. A munkavállalók egyéb területen történő támogatása – a SZÉP-kártyán kívül – még finomhangolásra szorul.

Pedig a dolgozók egyre több területen várnának támogatást Fata szerint. A Profession.hu-nak elmondta, „a munkavállalói igényeknél lehetnek eltérések a korosztályok között, illetve megjelennek új szempontok, pl. fenntarthatóság. Élethelyzetből adódóan is mások lehetnek az elvárások, pl. egy óvodai költségtérítés nagy segítség lehet a kisgyermekeseknek.”

Kardos György, a Bonus Cafeteria ügyvezetője szerint is gyakori, hogy a vállalatok kevésbé hatékonyan működtetik a cafetéria rendszereket. Ennek többnyire információhiány, illetve adminisztratív okai vannak. Szerinte sokszor a szaktudás hiánya magyarázza, hogy a legegyszerűbb megoldások felé fordulnak. Pedig az általuk biztosított SZÉP kártya, illetve egy-két egyéb adómentes juttatás a munkavállalói igényeket nem fedi le. Kardos a Pénzcentrumnak arról beszélt, hogy az elmúlt években felértékelődtek az egészséggel kapcsolatos lehetőségek. Elsősorban a fehérgalléros munkavállalók azok, akik egyre inkább minőségi ellátást, szűrővizsgálatokat vagy magán egészségbiztosítást szeretnének kapni. Ezzel szemben a fizikai munkások körében inkább gyógyszerre vagy optikai eszközökre költhető célzott egészségpénztári támogatások a népszerűek.

Trautmann László közgazdász, a Neumann János Egyetem docense úgy látja, a tudásalapú gazdaság és a robotizáció korában a nemzetközi trendek is azt támasztják alá, hogy egyre növekszik a béren kívüli juttatások jelentősége. „A béren kívüli juttatások szerepe elsősorban az, hogy a munkavállalók biztonságérzetét növelje, és hozzájáruljon a teljesítményük növeléséhez” – mondta a Pénzcetrumnak. Szerinte a béren kívüli juttatások akkor tudnak igazán célt elérni, ha beilleszkednek a vállalkozók humánerőforrás politikájának az egészébe: abba a modern modellbe, ami szerint a vállalkozások számára az emberi erőforrás fejlesztése, megtartása, támogatása a fejlődésben alapvető jelentőségű. Ebben a rendszerben jó eszközökké tudnak válni, ellenkező esetben azonban felesleges terhet jelentenek a vállalkozásoknak.

Fotó:freepik.com