A munkahelyi jólléti programok népszerűsége az utóbbi években ugrásszerűen nőtt, azonban számos kutatás és tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a programok nem mindig érik el a kívánt eredményeket. A HR Blog cikke ennek okát kutatja.

A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy az alkalmazottak jólléte kulcsfontosságú a produktivitás, a munkavállalói elégedettség és a hosszú távú megtartás szempontjából, ezért egyre több helyen vezetnek be jólléti programokat. Radó Róbert, üzleti és menedzsment tanácsadó arra kereste a választ cikkében, hogy mikor lesznek ténylegesen sikeresek ezek a kezdeményezések.

Ezeknek a programoknak a célja a dolgozók egészségének és elégedettségének javítása. Azonban ahhoz, hogy valóban hatékonyak legyenek, a vállalatoknak mélyebben kell megérteniük munkavállalóik igényeit, és megfelelő erőforrásokat kell biztosítaniuk a programok fenntartására – véli a szakember. Szerinte az is elengedhetetlen, hogy a vezetők aktív szerepet vállaljanak a programok támogatásában és népszerűsítésében. Csak így érhetők el hosszú távú, fenntartható eredmények, amelyek mind a munkavállalók, mind a vállalat számára előnyösek – írja a HR Blogon megjelent bejegyzésében.

A jólléti kezdeményezések sikertelenségének hátterében álló okok:

• Nem megfelelő tervezés és célmeghatározás
• Részvétel és elkötelezettség hiánya
• Rövid távú fókusz és nem fenntartható megoldások
• Nem megfelelő támogatás és források
• A vezetés szerepe és támogatása
• A megfelelő mérőszámok hiánya     

Ahhoz, hogy a jólléti programok valóban eredményeket hozzanak, néhány alapvető tényezőt figyelembe kell venni:

1. Személyre szabott megközelítés: Az alkalmazottak igényeinek mélyebb megértése és a programok testre szabása elengedhetetlen. Különböző generációk, munkakörök és élethelyzetek különböző támogatási formákat igényelhetnek.
2. Folyamatos kommunikáció: A programok kommunikációja és a résztvevők motiválása szintén kulcsfontosságú. Fontos, hogy az alkalmazottak pontosan értsék, milyen előnyökkel járhat számukra a részvétel.
3. Mérés és utánkövetés: A sikeres programok folyamatos mérésre és finomhangolásra szorulnak. A vezetőknek rendszeresen felül kell vizsgálniuk a programokat és az eredményeket, hogy biztosítsák a hosszú távú fenntarthatóságot.
4. Vezetői példamutatás: A vezetők szerepe nem elhanyagolható. Aktív részvételükkel, valamint nyílt kommunikációval növelhetik az alkalmazottak elkötelezettségét és bizalmát a programok iránt.

Fotó: freepik.com