A vállalatok kénytelenek reagálni az áremelkedésre, ha szeretnék megtartani munkavállalóikat, így a hazai munkaerőpiacon nőnek a bérek. De vajon milyen alternatívája van a bérversenynek?

A szakszervezetek tavaly állapodtak meg a kormánnyal és a munkaadókkal arról, hogy idén, a második félévben újabb bérfejlesztés jöhet, ha csökken a minimálbérek vásárlóértéke, és amennyiben elkerüli a recessziót a gazdaság. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint azonban nem reális az évközi béremelés – írja a Portfolio.

Augusztus 30-án a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésén érdemben nem esett szó az évközi bérrendezésről, mindössze konzultáltak a felek a bérek alakulásáról – mondta az ülés után Zlati Róbert a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Pénzcentrumnak.

Az rtl.hu értesülése szerint a munkavállalói szakszervezeteket tömörítő Liga akár hajlandó lenne lemondani a szeptemberi minimálbér-növelésről, ha a munkáltatók vállalják a 15%-ot 2024 januárjától. Erről Mészáros Melinda, a Liga elnöke beszélt. A vállalatok azonban a 10% mellett érvelnek.

2023-ban a minimálbér 16, a garantált bérminimum 14%-kal nőtt, csakhogy az infláció megette a bérnövekedés reálértékét. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az árak jobban nőttek, mint a bérek: az infláció még 2023 júliusában is 17,6% volt. A hivatal augusztus végi bejelentése szerint júniusban a bruttó átlagkereset 566 800 forint volt, ami 16%-kal több, mint egy évvel ezelőtt, vagyis nem fedezi az árnövekedést. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 376 900 forintot, a bruttó medián átlagkereset pedig 450 ezer forintot ért el.

A Privátbankár.hu Horváth András, az MBH Bank vezető elemzőjére hivatkozva azt írja, 2023 egészében a minimálbéremeléseknek és az alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is 1,8%-os éves átlagos nettó reálbércsökkenéssel kell számolni a jelenlegi folyamatok alapján. Ám mivel az infláció az év második felében további látványos csökkenésnek indul a szakember szerint, augusztustól kezdve már pozitív számot mutathat a reálbér változása.

A bérverseny egyértelműen a juttatások felé tereli a vállalatokat. Elsősorban a dolgozók lojalitását és hatékonyságát növelő, ugyanakkor a munkáltató bérterheit mérséklő elemek kerülhetnek a 2024-es cafeterianyilatkozatok középpontjába. A Multi-Pay kártyával számos elfogadóhelyen költhető csekély értékű ajándék vagy az egészségpénztári célzott támogatás, amely például a dolgozók számára kötött privát egészségbiztosítást is fedezheti 33,04%-os adózással, jó alternatíva lehet. A Multi-Pay juttatási szakértője és a Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint az egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás is egyre népszerűbb. Ez ugyan bérként adózik, de a munkavállaló 20% szja-visszatérítésre lesz jogosult a hozzájárulás után, vagyis az állam is hozzátesz a céges támogatáshoz.

Győzze le az inflációt, anélkül, hogy a bérverseny veszélyeztetné a cége biztonságos működését vagy a jövőben tervezett fejlesztései kerülnének veszélybe. Kérjen személyre szabott ajánlatot a multi-pay@multi-pay.hu címen!

Fotó: freepik.com