2018. május
1. Nő a cafeteria iránt az érdeklődés

Idén megközelíti a 400 ezer forintot a cégek által egy dolgozónak biztosított éves juttatási keret. Egy felmérés szerint jelentősen átrendeződött a leggyakrabban adott elemek rangsora.

„A juttatások elterjedtsége szoros összefüggésben van a szervezeti nagysággal. A válaszadók közül az 1000 fő fölötti szervezeteknél 100%-ban vannak juttatások, míg a 10 fő alatti vállalkozásoknál jóval kevesebb ez az arány, mindössze 67%” – mutat rá Dr. Poór József, a Szent István Egyetem professzora. A Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központjának kutatói minden évben felmérik a vállalatok juttatási stratégiáját (2018-ban a kutatást a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatta). A kutatást vezető egyetemi tanár szerint a leggyakrabban biztosított fix juttatások gyakoriságának sorrendjében a tavalyi felméréshez képest számos változás történt. Így többek között Erzsébet-utalvány a tavalyi 1. helyről a 18. helyre, a mobiltelefon használat a tavalyi 2. helyről az 1. helyre és a SZÉP Kártya vendéglátás alszámlája a tavalyi 3. helyről a 10. helyre került. A sporteseményre szóló belépő a tavalyi 12. helyről a 9. helyre került.

A felmérésből az is kiderült, hogy szervezetenként nagy a szórás a dolgozók számára egy adóévben biztosított elkölthető cafeteria összegekben. 100 ezer forint alatt mindössze a válaszadó vállalkozások 2%-a ad, 14%-uk viszont 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomagot biztosít. Az utóbbi kategóriához tartozó cégek súlya nőtt az utóbbi években. A Cafeteria TREND Magazin szakértője szerint az átlagos juttatási keret 2018-ban a tavalyi értéket 4,5 százalékkal meghaladóan bruttó 390 ezer forintra nőtt. Szerinte az új adómentes elemek megjelenése, a béren kívüli juttatások adóterhének 40,71%-ra mérséklése és a munkáltatók által megnövelt keretösszeg áll a bővülés hátterében.

Orvosság a munkaerőhiányra

Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke szerint a KSH által 2017. évre publikált és 2018. évre előre jelzett béremelési mérték tükrében kell a cafeteriajuttatást nyújtó cégek számának és a juttatás átlagos mértékének növekedését is figyelembe venni, hiszen mindkettőt alapvetően a munkaerőpiacon tapasztalt munkaerőhiány kezelése indokolja. Az elemek és a járulékok változása egyrészt a készpénz irányába történő gondolkodást, és ezáltal a bérként történő kifizetést erősítette. Másrészt az is jól látszik, ahol a cafeteria már az elmúlt évek gyakorlata alapján beépült a juttatási csomagba, a munkáltatók nem tudnak visszalépni. Pozitív tendencia ugyanakkor, hogy az öngondoskodás jegyében a nyugdíj és egészség iránti munkavállalói tudatosság erősödik, de ehhez a munkáltatói oldalon is további fejlődésre van szükség.


Szűts Ildikó szerint a tudatosság tekintetében még komoly tartalékok vannak: a munkáltatók közel 40%-a méri csak a cafeteriával való elégedettséget, pedig önmagában a mérés is a bevonás miatt munkavállalói elégedettséget erősítene. Nagy tartalékok vannak tehát abban, hogy a cafeteria és a béren kívüli juttatások adott vállalati megoldásai miként járulhatnak hozza a munkavállalói élmény növeléséhez.

Ajándék és saját termék

A Multi-Pay® tapasztalatai alapján cégmérettől függetlenül az egyik legnépszerűbb juttatási elem az ajándék. Jóllehet ezután 40,71%-os adót kell fizetnie a munkáltatónak, de a mérleg másik serpenyőjében a széles költhetőség áll: szinte nincs olyan, a háztartások mindennapjaiban nélkülözhetetlen termék, amelyet ne lehetne megvásárolni ebből a juttatásból. Ráadásul a bérre rakódó költségekkel szembe állítva, a cafeteriaadó alacsonyabb terhet jelent, így magasabb nettó összeget hagy a munkavállaló zsebében.

Szintén 40,71%-kal adózik, mégis nagyon sok multipayes munkáltató biztosít forrást céges saját termék megvásárlására a cafeteriakártyán. Az szja törvényben szereplő lehetőség a bérnél kedvezőbb feltételekkel teszi lehetővé, hogy a dolgozók a vállalat üzleteiben, a vállalat által kínált termékekre és szolgáltatásokra költsék el a juttatást. Ezt elsősorban a kereskedelemben tevékenykedő cégek tudják kihasználni: a munkavállalók és a családtagjaik általában szeretik a vállalat termékeit, ezért szívesen vásárolják meg a mindennapi életben szükségeseket házon belül, amivel pénzt és időt is spórolnak. A boltnak is jó: a saját munkavállalói is vevőkké válnak, a juttatás végül visszafolyik, növeli az üzlet forgalmát.

2. Számít az öngondoskodás!

Meglepő módon a legnépszerűbb elemek között nem az adómentesen adható juttatások szerepelnek a legnagyobb súllyal, a dolgozók jellemzően a széles spektrumon felhasználható és azonnal költhető juttatásokat szeretik leginkább. Az öngondoskodást segítő elemekben még vannak tartalékok.

A BDO Magyarország adatai is összecsengenek az 1. pontban idézett cafeteriafelmérés eredményeivel: a céges juttatások összértékének 38%-a valamelyik SZÉP Kártyán (ezen belül is főként a vendéglátás alszámlán), 20%-a készpénzkifizetésként, 9%-a pedig Erzsébet-utalványként jut el a dolgozókhoz.

Az adatokból – bár azok országos szinten nem tekinthetők reprezentatívnak – számos következtetés leszűrhető. Egyrészt szembetűnő az adómentes juttatások alacsony súlya. Ezek ugyanis jobbára élethelyzettől függő juttatások (feltételük például a bölcsödés/óvodás gyermek, lakás- vagy diákhitel megléte).

– Fontos szempont a széles körű, és rövid távon is elérhető felhasználhatóság. Emiatt is viszonylag alacsony, 6–7 százalék közötti az önkéntes pénztárakba (egészség- és nyugdíjpénztárakba) áramló cafeteria juttatás mértéke – magyarázza Makár Andrea, a BDO Magyarország vezető cafeteria tanácsadója. – Ugyanakkor jól látható – teszi hozzá a szakember –, hogy van egy réteg, amelynek tagjai az öngondoskodást adózástól függetlenül is fontosnak tartják: az önkéntes egészségpénztárba 22, míg a nyugdíjpénztárba 17 százaléknyian fizetnek be valamekkora összeget cafeteriából az adóteher ellenére is.

Az öngondoskodást támogató juttatások felértékelődésében szerepe van a munkaerő-piaci helyzetnek is. A munkavállalókért folyó versenyben előnyt jelentenek azok a cafeteriaelemek, amelyek hozzájárulnak a munkavállalók jobb közérzetéhez, a felelősségvállaló munkáltatói kép kialakításához, a jobb munkakörülményekhez.

Nem véletlen, hogy a multipayes egészségzseb idén is megtartotta pozícióját: munkáltatói partnereink változatlanul kihasználják ezt a lehetőséget, hiszen ily módon egyre szélesebb spektrumon felhasználható, azonnal költhető juttatást kínálhatnak a munkatársaiknak, akik a juttatást a saját élethelyzetüknek leginkább megfelelő célokra fordíthatják.

– A munkáltatói partnereink által feltöltött összegek megoszlása alátámasztja azt a tendenciát, hogy a vállalatok számára a cafeteria és a béren kívüli juttatás ma már kevésbé az adóoptimalizálás eszköze – köszönhetően többek között a kormányzat adócsökkentési törekvésének –, sokkal inkább a teljesítményelismerés és a munkavállalók megbecsülésének költséghatékony megoldása. Számos felmérésből kiderül, hogy a bér fontos, de nem az egyedüli eszköze a dolgozói lojalitás fokozásának. A bevonó főnök, a munkahelyi légkör, a csapat mind fontos tényezők. Ezek megítélésében pedig a benefit jellegű juttatások is komolyan számítanak – emeli ki a Multi-Pay® cafeteria tanácsadója.

3. A legvonzóbb munkahelyen multipayes cafeteria rendszer működik

Adott munkahely hosszú távú biztonsága és stabilitása jelentősen felértékelődött a válaszadók körében. Többek között ez derült ki a Randstad Employer Brand Research 2018 felmérés eredményeiből.

A munkahelyválasztást befolyásoló legfontosabb tíz tényező sorrendje nem változott az előző évhez képest. A listavezetők továbbra is a fizetés (75%), a munkahelyi légkör (64%) és a biztos állás (58%). Ugyanakkor leginkább a kellemes légkör, valamint a hatodik helyet elfoglaló rugalmas lehetőségek értékelődtek fel a munkavállalók szemében. Ezzel szemben a munkáltatók a pénzügyi stabilitás és az élen járó technológia alkalmazása terén jeleskednek. „Évek óta mondjuk, hogy a tehetségek bevonzásához a munkáltatóknak azokra a tényezőkre kell helyezniük a hangsúlyt, amelyek a munkavállalók számára fontosak” – emelte ki Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. „A munkáltatói márka építése nagyon kifizetődő: kétszer annyi minőségi jelentkezőt kap az, akinek jó a márkája, az emberek fele még magasabb fizetés esetén se dolgozna rossz márkájú cégeknél, így nekik összességben 10%-kal több bért kell ugyanazon munkáért fizetniük” – tette hozzá a szakember.

A munkáltatói márka erősítéséhez a dolgozók igénye szerint összeállított cafeteriamenü is hozzájárulhat, persze csak akkor, ha a munkáltató az igényekre válaszoló palettát kínál, amelyből szabadon, az élethelyzetükre szabottan állíthatják össze a dolgozók a havi juttatási csomagot. A rendszer hatékonyságának mérése is fontos visszacsatolás, ahogyan arra Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke is rámutatott.

A dolgozói elégedettség növelése sokszor nem is feltétlenül pénzkérdés, sokkal inkább a vezetők elkötelezettségére, erőfeszítésére van szükség.

A Z-generációnak rugalmasság kell


Idén kategóriájában nívódíjat kapott a Tesco és a dm, míg saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Budapest Bank, a MOL, a B. Braun Medical, a KUKA Robotics, az IKEA, a Coca-Cola, a Vodafone, a Kühne + Nagel, valamint a Lidl.

A Multi-Pay® egyik legrégibb munkáltatói partnere, a dm sorozatban negyedik alkalommal nyerte el a legvonzóbb munkáltatónak járó díjat, ezzel bekerült a Randstad „hírességek csarnokába”: négyszeres címvédőként idén nívódíjat kapott.

A rangsor alapjául szolgáló reprezentatív kutatásban a megkérdezettek kilenc szempont szerint, többek között a karrierlehetőségek, a továbbképzések, a foglalkoztatás hosszú távú biztonsága, illetve a munka és magánélet egyensúlya szerint is értékelték a cégeket.

„Büszkék vagyunk rá, hogy a dm sorozatban negyedszerre is el tudta nyerni ezt a megtisztelő címet. Nagyon fontos és pozitív tendencia, hogy a kiskereskedelem megítélése és vonzereje az elmúlt években tovább tudott nőni, hiszen egy vállalat sikere alapvetően a munkaerőben rejlik” – mondta el Csoknyainé Horváth Gertrud, a dm Kft. ügyvezetője.

A dm a munkatársakkal való etikus bánásmód mellett kiemelten kezeli a munka-magánélet egyensúlyának megteremtését, elköteleződött a részmunkaidős foglalkoztatás mellett. Multi-Pay® kártyán pedig számos béren kívüli juttatást kínál a dolgozóinak: forrást biztosít a vállalat üzleteiben költhető céges saját termékre, ruházatra és cipőre, meleg étkezésre, az szja törvényben meghatározott módon ajándékra és kultúrára.

ITT olvashat részletesen arról, hogy melyik cafeteriaelemeket és hogyan adhatja a Multi-Pay® kártyán.

4. A fogyasztásunkkal is segíthetünk, vagy árthatunk

Az elmúlt két évben 3,5 millió forint bevétele származott a Magyar Vöröskeresztnek a sajátmárkás termékei értékesítéséből. A szervezet a támogatásnak azt az új formáját igyekszik népszerűsíteni, amikor a vásárlók egyszerűen a fogyasztói döntésükkel segíthetnek. A termékekért Multi-Pay® kártyával is fizethetünk.

Két éve már, hogy első sajátmárkás termékeit piacra dobta hazánk legnagyobb humanitárius szervezete azért, hogy szabad felhasználású forrásokhoz jusson, amelyeket működésre, illetve azokra a tevékenységi területeire fordíthat, amelyekre kevesebb adomány érkezik. A beérkező adományokkal ugyanis nem gazdálkodhatnak szabadon, azokat csakis arra fordíthatják, amire azokat az adományozók szánták.

„Az eddig befolyt 3,5 millió forintot elsősorban szállítási költségekre fordítottuk, hogy a rászorulókhoz minél előbb eljussanak az adományok. Ez több ezer nélkülöző családot jelent, akiknek a helyzetén gyorsan tudott segíteni a Magyar Vöröskereszt. A kereskedelmi tevékenységünk eredménye azt mutatja, hogy az emberek jó szívvel vásárolják sajátmárkás termékeinket, ezt egyébként már az ország 134 pontján megtehetik” – mondta el Sajgó Beáta, a Magyar Vöröskereszt marketingvezetője.

A hazai Vöröskereszt kereskedelmi tevékenysége a fej- és elemlámpa értékesítésével kezdődött el, ezt a karácsonyi időszakban a szaloncukor követte, tavaly ősszel pedig megjelentek a világító kulcstartók és csíptetős olvasólámpák is. Idén, az év második felében egy különleges kávédesszerttel is találkozhatunk a legnagyobb kiskereskedelmi üzletláncok boltjaiban a tervek szerint. A csomagoláson megjelenő logón kívül a „Finom támogatás” szlogen jelzi a Magyar Vöröskereszt sajátmárkás édességeit.

Multi-Pay® kártyával is állást foglalhatunk vásárlásaikkal a multipayes elfogadóhelyeken: a Media Marktban kapható a vöröskeresztes zseb- és fejlámpa, a világító kulcstartó és a csíptethető olvasólámpa, a Tescoban pedig megvásárolhatjuk a finomságokat.

5. Öngyógyszerezés Multi-Pay® kártyával

Március végén a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadást Major Ferenc, a Béres Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója, aki elsősorban az öngyógyszerezés szabályozási hátteréről és a piaci anomáliákról beszélt. De mit jelent az öngyógyszerezés? Minden olyan terméket, amely nem vényköteles.

A gyógyszeriparban forgalmazott termékeket a hazai szabályozás alapvetően négy – OTC-gyógyszerek, gyógynövények, étrendkiegészítők és tápszerek és orvostechnikai eszközök – kategóriába sorolja, amelyek „gazdasági és társadalmi kényszererő hatására nyerték el mai formájukat” – fogalmazott előadásában a vezérigazgató. Egyrészt a farmakológiai készítmények növekvő mértékű innovációs nyomása hat a gyógyszerár-támogatási alapokra, másrészt – és ezt nevezhetjük társadalmi hajtóerőnek – a növekvő egészségtudatosság, az egyén és az információ felértékelődő szerepe hat a piaci kínálatra. Utóbbi okán a vásárló újabb és újabb készítményekkel találkozik az üzletek polcain. De vajon mi alapján választhatja ki a számára leginkább megfelelőt?

– A kategóriába tartozó orvosságok – mutatott rá Major Ferenc –, dacára jelentős élettani hatásuknak, az ún. FMCG-típusú termékekhez hasonló módon kerülhetnek az üzletek polcaira. A marketingjük az ismertség megteremtését célozza, nem vonatkoznak rájuk a gyógyszerekhez hasonló szigorú szabályok.

A probléma leginkább a multipayes ajándékzsebből is megvásárolható (ezeken az elfogadóhelyeken) étrendkiegészítők és tápszerek területén merül fel. Itt az innovációnak gyakorlatilag korlátlan a mozgástere.

– A liberális uniós szabályozások bevezetése előtt egy átlagos C-vitamin tablettában hatvanöt milligramm hatóanyag volt. Ma a felső határ kétezer milligramm is lehet. Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi korlátozások alapján tilos betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani ezen termékeknek, így nem is kell igazolni, hogy hatnak! – mutatott rá Major Ferenc.

Engedélyezésről sem beszélhetünk a szó szigorúan vett értelmében: jelen esetben notifikáció történik, amely során a forgalmazás megkezdése előtt mindössze néhány csatolmányt kell beadni a hatóságokhoz.

– Bár korábban az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) kötelező szűrési eljárásán átment termékek kaptak egy zöld pipát a minőség elismeréseként, 2017 novemberében az Európai Unió megtorpedózta e gyakorlatot, mondván: az nem konform a notifikáció uniós elvével. Azóta a notifikációs eljárás automatikus, így nincs igazi garancia a színvonalra – emelte ki a sok gyártót nehéz helyzetbe hozó változást Major.

A minőségi dilemmák feloldására kerestek megoldást az érintettek, ezért 2017 novemberében a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetsége, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület együttműködést kötöttek. Ennek eredménye az idén februártól látható jelölés: egy zöld körben elhelyezett fehér háromszögben lévő É betű. Ez jelzi, hogy abban az üzletben, gyógyszertárban minőségileg garantált, biztonságos étrend-kiegészítők kaphatók. Az új védjegyről előző hírlevelünkben is beszámoltunk.

– Fontos, hogy a fogyasztók a nem vényköteles (ún. OCT) termékek közül az emblémával ellátottakat vásárolják – magyarázta Major Ferenc –, hiszen a globalizáció térhódításával különféle, távoli országokban gyártott táplálék-kiegészítők is megjelentek Magyarországon, amelyekre nem vonatkoznak az EU-s törvények, és nem biztos, hogy eleget tesznek bizonyos egészségügyi kritériumoknak.

A cikk Telek Szabolcs, a BCE hallgatójának írása alapján készült.

6. Adja beleegyezését, hogy ezután is elküldhessük hírlevelünket

A hírlevelünkre korábban 3 ezren iratkoztak fel, de május 25. után csak azoknak fogjuk tudni eljuttatni híreinket, akik ehhez újból beleegyezésüket adják.

Az új adatvédelmi törvényről valószínűleg már mindenki hallott és arról is, hogy ez milyen új adatkezelési előírásokat jelent a cégeknek, és milyen jogokat biztosít a magánszemélyeknek. A GDPR a hírlevél-kiküldésre is új szabályokat ír elő, ezért kérjük, hogy az ennek megfelelően elkészített új felületünkön járuljon hozzá, hogy júniustól is elküldhessük Önnek hírlevelünket.

Sokan már éltek a lehetőséggel a korábbi felhívásunk hatására, ám vannak, akik még nem. Tudjuk, hogy nem minden hír érdekel egyformán mindenkit, de igyekszünk sokszínű, számos érdeklődési kört kielégítő hírfolyamot összeállítani hónapról hónapra, amelyben széles olvasói réteg talál kedvére valót. A rövid cikkek között vannak aktuális cafeteriatudnivalók, beszámolunk új multipayes partnereinkről, írunk a hazai munkaerő-piac helyzetéről, hírt adunk munkáltató partnereink HR-stratégiájáról.

Hisszük, hogy ezek a témák sokak számára érdekesek. A Multi-Pay® szeretne partner lenni a jövőben is, és releváns, hírértékkel bíró rövid anyagokat küldeni az Ön számára. Ehhez szeretnénk a beleegyezését kérni.

A neve és az e-mail címe megadásával fél perc alatt biztosíthatja, hogy a jövőben is első kézből értesüljön az aktuális multipayes tudnivalókról. ITT adhatja meg a hozzájárulását.