A tavaszi karanténidőszakban kiderült, egyes cafeteriaelemek nem víruskompatibilisek. Az óvodai, bölcsődei költségtérítés, a kulturális, sportrendezvények belépőinek kifizetése, vagy moratórium idején a lakáshitel-törlesztés támogatása nem éppen a legkeresettebb juttatások. Igaz, most a kormány nem hirdetett veszélyhelyzetet, de a COVID-19 továbbra is része az életünknek.

Az óvodai, bölcsődei költségeket, a kulturális-, sportrendezvények belépőinek árát a munkáltató általában a nevére szóló számla alapján téríti meg a kollégák számára. Jelenleg azonban a rendezvények elmaradnak, és az is előfordulhat, hogy újra bezárnak az óvodák, bölcsődék. Ilyen helyzetben a munkavállalók nehezen tudják elkölteni ezeket a juttatásokat. A HR Portálon osztotta meg Fata László juttatási szakértő a javaslatait. Amennyiben a munkáltató szabályzata rendelkezik arról, hogy mi történik azokkal az összegekkel, amelyekről a munkavállaló nem hoz számlát, természetesen érvényesítheti az ebben foglalt általános módszertant. De mi tegyünk akkor, ha ilyen esetre nem voltunk felkészülve?

A kieső adómentes juttatások helyett a legrosszabb megoldás, ha a munkáltató jövedelemként adja, hiszen így a munkavállaló lényegesen kevesebb juttatást kaphat – hívja fel a figyelmet a szakértő. Rugalmas megoldás lehet, ha a munkáltató az eddig fel nem használt összeget időben átütemezve a második félévben keletkezett számlákra fizeti majd ki. Ennek feltétele, hogy az év hátralévő részére eső számlák lefedjék a munkavállaló által igényelt összeget. Jelen pillanatban azonban úgy tűnik, az év hátralévő része semmiben sem fog különbözni a március–májusi időszaktól, vagyis nem igen számíthatunk kulturális eseményekre és valószínűleg a bölcsődék, óvodák sem lesznek túlzsúfoltak.

Ha nem lesz lehetőség a korábban igényelt juttatások nyújtására, a munkáltató dönthet úgy, hogy engedélyezi a munkavállalóinak, hogy a fel nem használt összegekről újra nyilatkozzanak. Fata szerint érdemes megvárni azt az időszakot, amikor már jobban látható, miből és milyen mértékű költsége keletkezhet a munkatársaknak. Járható út az is, hogy kizárólag az érintett munkavállalók nyilatkoznak a módosításról, illetve az egyes kollégák csak az érintett juttatásokra fordított keretükről döntenek újfent.

A nyilatkoztatás persze adminisztrációs terhet jelent a cégeknek, de a Multi-Pay Zrt. stratégiai partnere, a Bonus Cafeteria ezt a terhet leveszi a cégek válláról. Munkatársaik akár a teljes, 2020-ban még fel nem használt összeget újratervezik, ha kell, munkavállalónként elvégzik a nyilatkoztatást.

– Az egészségpénztárba fizetett, önsegélyező szolgáltatásra szóló célzott támogatás például éppúgy adómentes a munkáltatónak, mint a kulturális eseményre szóló belépő. Igaz, a juttatás után a munkavállaló szja-t és szochót fizet, de ez mindössze 26,535%-os adóterhet jelent számára, ami töredéke a bért terhelő járulékoknak. Vagyis a dolgozó vesztesége minimális, viszont jelentős anyagi támogatást kaphat így például az iskolakezdés költségéhez vagy a lakáshitel-törlesztéshez – mutat rá Kardos György, a Bonus Cafeteria ügyvezetője, aki szerint a járványidőszakban az egészségpénztári támogatások is felértékelődtek.

– Egyre több cég dönt úgy, hogy a menedzserszűréseket is egészségpénztáron keresztül biztosítja. A koronavírus miatt nehéz gazdasági helyzetbe került cégek számára jelentős könnyebbség, hogy a juttatás adóterhe 35,99%, a munkavállaló számára pedig adómentes.

Borítókép: unsplash.com