Segítse munkavállalói megtakarítását, spóroljon a bérköltségeken! (2020.07.01)

A koronavírus hatására szerte a világban erősen megugrott a háztartások megtakarítási rátája: az Amerikai Egyesült Államokban például soha nem látott rekordot ért el, de Európa-szerte is hasonló jelenség volt megfigyelhető. A Bankmonitor megnézte, hogyan alakult ebből a szempontból Magyarország helyzete az utóbbi években.

Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt 10 évben rendkívül kedvező gazdasági körülmények uralkodtak a világban, ami a háztartások jövedelmi/vagyoni helyzetét is jelentősen meghatározta, így a megtakarításokra is kedvező hatással volt. Válságok esetén pedig jellemzően felértékelődik az emberek szemében a pénzügyi tudatosság, és a korábban megszokottnál nagyobb szerepet kap az életükben a takarékoskodás, a költekezés pedig némileg mérséklődik. A koronavírus által okozott válságban a lakosság nagyon látványosan reagált: a bizonytalan környezet erősen ösztönözte a spórolást, így egész Európában növekedtek a megtakarítások, Amerikában pedig sosem látott magasságot ért el a megtakarítási ráta: a korábban megszokott 5-10%-os sávból kitörve 33%-ra ugrott – mutat rá a Bankmonitor cikke.

A 2020-as hazai adatok sajnos még nem elérhetők, de a többi ország adataiból következtethetünk az itthoni helyzetre is. Sejthető, hogy az otthon tartózkodás, az üzletek zárva tartása, és általában a bizonytalan gazdasági környezet miatt a magyarok megtakarítási rátája is megnövekedett. A március közepén meghirdetett hiteltörlesztési moratórium szintén azt eredményezhette, hogy a családok most akár többet is félre tudnak tenni a jövedelmükből. Fontos, hogy ez főleg azokra lehet igaz, akiknek megmaradt az állásuk, hiszen a válság kitörése után néhány hét alatt drasztikusan megugrott a magyar munkanélküliség. Valószínű, hogy akik most elvesztették a megélhetésüket, ők kénytelenek voltak a korábbi megtakarításaik egy részét vagy egészét elkölteni.

Mennyi megtakarításuk van most a magyaroknak?

A magyar háztartások megtakarításaira vonatkozóan számos bank, az MNB, a KSH és gazdaságkutató intézetek is készítenek felméréseket. Az utóbbi években ezek lényegükben hasonló információkat tartalmaznak: a bérek növekedésével összességében a megtakarítások is növekednek, de a különböző vagyoni helyzetű rétegek között jelentős egyenlőtlenségek húzódnak. A népesség kb. egyharmada, több mint hárommillió ember él olyan háztartásban, amely semmilyen tartalékkal nem rendelkezik. Szintén egyharmad lehet azoknak az aránya, akiknek ugyan van némi megtakarításuk, de annak összege nem éri el a három havi kiadásuk mértékét. Végül az ország „legvagyonosabb” egyharmada rendelkezik annyi félretett pénzzel, hogy abból legalább három hónapig tudnák finanszírozni a megélhetésüket.

Persze kérdés, mit tartunk optimális megtakarítási szintnek. A Bankmonitor cikke szerint elsődlegesen a háztartás néhány havi megélhetését biztosítani tudó vésztartalék képzését kell kitűzni célul. Amennyiben ez már rendelkezésre áll, akkor a hosszú távú célokra érdemes pénzt félretenni. Ez lehet a nyugdíjas kori biztonság, a gyermek iskolázatása, az egészség vagy akár az ingatlanvásárlás.  A portál arra is felhívja a figyelmet, hogy a lehető legkorábban érdemes elkezdeni az öngondoskodást, mert akkor kisebb havi összegek megspórolásával is elérhetjük ugyanazokat a célokat. Például aki 25 évesen elindít egy nyugdíjcélú megtakarítást, ő 18 000 forintos havidíjjal is össze tud gyűjteni 20 millió forintnak megfelelő összegű vagyont. Ellenben aki csak 45 éves korban kezd el takarékoskodni, neki már havi 52 000 forintot kell félretennie, hogy ugyanilyen eredményre juthasson – számolnak a Bankmonitor szakértői.

A munkáltatók számtalan módon járulhatnak hozzá munkatársaik mindennapi biztonságához és az öngondoskodás terjedéséhez.

  • Tagdíj-hozzájárulást fizethetnek számukra akár nyugdíjpénztárba, akár egészségpénztárba. Jóllehet a munkáltatói hozzájárulás bérként adózik, a dolgozó mégis „többet kap így kézhez”, hiszen 2019 óta az ilyen juttatások után is jár a 20%-os szja-visszatérítés.  
  • Egészségpénztárba célzott támogatást nyújthatnak bármelyik egészségcélú szolgáltatásra, legyen szó gyógyszervásárlásról, orvosi vizsgálatról, egészségügyi szűrésről vagy akár teljes körű ellátást nyújtó biztosítást is köthetnek a dolgozóiknak. A bérnél kedvezőbb, 35,99%-os adózású juttatásnak köszönhetően a családok spórolni tudnak a mindennapi egészségcélú kiadásaikon, így többet tudnak félretenni a későbbi célokra.
  • Önsegélyező szolgáltatásra adhatnak támogatást – ezt szintén az egészségpénztáron keresztül – és ezzel hozzájárulhatnak a munkatársaik lakáshitel-törlesztéséhez vagy a gyerekek iskoláztatásához (akár egyetemi tanulmányokat folytató gyerek esetében). A juttatás munkáltatói adóterhe 0%, és bár a munkavállaló a támogatás felhasznált része után adózik, annak mértéke jóval elmarad a bérterhektől: a juttatás 87%-a után kell 26,535%-os adót fizetni az adott évre vonatkozó adóbevallás során. 

Vissza

Multi-Pay® Zrt.
Székhely:
1022 Budapest, Bimbó út 18.
Ügyfélszolgálat: (06 1) 210 9797
Telefon: (06 1) 210 9774
E-mail cím:
multi-pay@multi-pay.hu
Bankszámlaszám:
10702019-65910144-51100005
Copyright © Multi-Pay Zrt. Minden jog fenntartva.
map0_0 map1_off map2_off map3_off map4_off map5_off map1_on map2_off map3_off map4_off map5_off map0 map2_on map1_off map3_off map4_off map5_off map0 map3_on map1_off map2_off map4_off map5_off map0 map4_on map1_off map2_off map3_off map5_off map0 map5_on map1_off map2_off map3_off map4_off map0 map0_0 map1_off map2_off map3_off map4_off map5_off