A vállalatoknak is jó hír az e-egészségügy térnyerése, amit alaposan felgyorsított a koronavírus-járvány. Az elemzők korábban azt várták, a globális e-egészségügyi piac 2022-re 308 milliárdosra nőhet, melyen belül a távorvoslást 37 milliárd eurós üzleti területként határozták meg. Mit nyer ebből a munkáltató? Egészségesebb munkavállalót, kevesebb táppénzes napot.

Márciusban hazánkban is nagyot ugrott az online konzultációk száma, június elején pedig a kormányzat kihirdette, hogy törvényben fogják rögzíteni a távgyógyászat szabályait – írja a Prím Online.

Közfinanszírozott ellátás keretében telemedicina szolgáltatásként nyújtható:

• a betegirányítás, amely a szakorvosi távkonzultációt megalapozza,
• a beteg tájékoztatására, beleegyezésére, valamint adatainak kezelésére vonatkozó nyilatkozatok fogadása,
• az előszűrés távkonzultáció formájában, amelynek célja a személyes találkozáson alapuló ellátás szükségességének és az egészségi állapot súlyosságának megítélése.

Nem közfinanszírozott ellátás esetében ezeken túlmenően nyújtható:

• az ellátást gyorsító előzetes kapcsolatfelvétel,
• adatgyűjtés,
• diagnózis, terápiás javaslat felállítása,
• gyógyszer rendelése,
• követő kontroll és utógondozás,
• távkonzílium,
• beutaló kiállítása,
• pszichoterápia,
• szoptatási tanácsadás,
• védőnői gondozás,
• telefonos vagy online tanácsadás.

Évek óta számtalan nemzetközi egészségügyi szakember érvel amellett, hogy a jövő orvoslását a betegek aktív szerepvállalására kell alapozni, a megfelelő technológiai fejlesztések mellett. Világszerte több millió szakember hiányzik az egészségügyi ellátórendszerből, ezzel párhuzamosan az állampolgárok várható élettartama folyamatosan növekszik, és állandó emelkedést mutat a folyamatos orvosi ellenőrzésre szorulók száma is.

Márciusban egyik napról a másikra világszerte az online térbe helyeződött az orvos-beteg találkozók jelentős része a vírus terjedésének megfékezése érdekében. A Világgazdasági Fórum is felhívta a figyelmet, hogy az egészségügyben paradigmaváltásra van szükség, a kormányoknak és az egészségügyi szereplőknek a világjárvány alatt szerzett tapasztalatok alapján újra kell gondolniuk az egészségügyi szolgáltatások jövőbeni modelljeit.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is kiemelt területként kezeli a telemedicinát, és már hazánkban is elkészült az a törvényjavaslat, amivel a telemedicina eddig nem létező szabályozását kívánják rendezni. A benyújtott módosító szerint (T/10784. számú törvényjavaslat 85. paragrafusa) telemedicinának minősül az a tevékenység, „amely célja a beteg távollétében a beteg egészségi állapotának szakmai megítélése, a betegségek, illetve azok kockázatának felderítése, a konkrét betegség(ek) meghatározása, a beteg állapotának pontosabb megítéléséhez szükséges további vizsgálatok elrendelése, gyógykezelés elindítása, a kezelések eredményességének megállapítása (távkoznultáció), valamint a beteg állapotának követése és diagnózis felállítása távmonitoring eszközökkel és egyéb infokommunikációs technológiák révén hozzáférhető információk alapján.”

A hazai magánegészségügyi szektorban is egyre szélesebb körben alkalmazzák a távkonzultációs és telemedicina eszközöket, az igazi áttörésre azonban szemléletváltásra van szükség. „Jelenleg a betegek nagy része szinte passzív résztvevői a saját gyógyulási folyamataiknak. Az egészségügyi kapacitások azonban végesek, így a jövő egészségügyében a betegeknek aktív szerepet kell vállalniuk a folyamatokban. A telemedicina erre az egyik legkézenfekvőbb megoldás, hiszen már most is rendelkezésre állnak olyan eszközök, amivel a betegek otthon is monitorozni tudják a saját állapotukat, ezeket az adatokat pedig személyes orvos-beteg találkozás nélkül is követni tudják a szakemberek.

A digitalizáció az egészségtudatosság kialakításában is kiemelt jelentőségű, egy beteg, aki folyamatosan méri és elemzi egészségügyi állapotát sokkal egészségtudatosabbá válik. Emellett a prevenciós hatássem marad el, ami nemcsak az egészségügyet tehermentesíti, hanem javítja az elöregedő társadalom egészségben eltöltött idejének mennyiségét is” – idézi Babai Lászlót, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnökét, a Prima Medica EgészségCsoport alapító igazgatóját a Prím Online.

A munkáltató számára sem mindegy munkavállalói egészségi állapota. Miért ne jelenhetne meg a csúcstechnológia a foglalkozás egészségügyi ellátásban felváltva vagy kiegészítve a hagyományos üzemorvosi ellátást? A Multi-Pay® kártyán is adható egészségpénztárak, a Patika és Új Pillér Egészségpénztár kiemelt szolgáltatói partnerei közül többen terveznek fejlesztéseket ezen a területen, hogy a COVID-19 alatt bevált szolgáltatásportfoliót bővítsék. A cégeknek kínált egészségügyi szolgáltatásoknak is fontos része lehet a jövőben például a stresszkezelés, pszichológiai vagy táplálkozási tanácsadás, szűrővizsgálatok területén.

A telemedicina és az online konzultáció egyrészt hatalmas segítséget jelenthet azoknak, akik számára földrajzi szempontok miatt nehezen érhető el a szakorvosi ellátás. Az sem mellékes, hogy a beteg számára kényelmesebb, valamint kevesebb időt és pénzt igénylő megoldást jelenthet az egészségügyi ellátás ilyen formája. A telemedicina és a távkonzultáció szakmai szempontból is figyelemreméltó szerepet játszhat, hiszen ezen megoldásoknak köszönhetően a rendelkezésre álló tudás jóval szélesebb kör számára válhat elérhetővé.