A cafeteriát a dolgozói elégedettség alakítja (2020.03.01)
A cafeteria kialakítását befolyásoló legfontosabb tényező a dolgozói elkötelezettség és elégedettség – mutat rá a 354 munkáltató válaszai alapján készült felmérés. A Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja arra kereste a választ, hogy a gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás, valamint a bekövetkező adó- és pénzügyi változások hogyan hatnak a cégek juttatásmenedzselésére és cafeteriarendszereire.
A munkavállalók lojalitásának fokozása után a kiszámítható költség került a második helyre, míg a dolgozók megszerzése és megtartása a dobogó harmadik fokán végzett, megelőzve a jelentős adómegtakarítást a vállalatok idei cafeteriakeretének kialakításakor – mutat rá a Cafeteria Trend, HSZOSZ, OHE, BKIK és Pécsi Tudományegyetem Pénzügyi és Számviteli Intézet partnerségében készült kutatás. A versenyképesség inkább a legnagyobb cégeknél, míg az adómegtakarítás inkább a legkisebbeknél jelenik meg fontosabb szempontként. Az eredmények alátámasztják azt a munkáltatói felfogást, hogy egy vonzó munkahelynek olyan versenyképes javadalmazási csomagot kell kínálnia, amely alapeleme a cafeteriarendszer. A béren felüli juttatásoknak elsősorban a dolgozók elégedettségét és elkötelezettségét, valamint megszerzését és megtartását kell szolgálniuk.
A felmérésbe bevont szervezetek 69%-a alkalmazta a béren kívüli juttatásokat javadalmazási politikájában. 9%-uk csak bizonyos dolgozói csoportoknak biztosít juttatást, 57%-uk az összes munkavállaló számára egységesen adja, 34%-uknál pedig minden dolgozó részesül juttatásban, de dolgozói csoportonként eltérő mértékben. 109 válaszadónál semmilyen juttatás nincs, köztük nagyjából fele-fele azok aránya, ahol sohasem volt (49%), illetve ahol korábban volt, de megszüntették (51%). A megszüntetés döntő oka a költségcsökkentési kényszer: a juttatásokat megszüntetők közel fele (48%) ezt jelölte meg fő indokként, míg 34% a költséghatékonyságból eredő előny csökkenésével magyarázta a döntést.
Fix vagy választható?
A felmérésben résztvevő vállalatok/intézmények 23%-a csak fixen rögzített juttatások formájában biztosítja a béren kívüli juttatásokat 2020-ban, míg a szervezetek 24%-a kizárólag rugalmas, egyéni választást lehetővé tevő cafeteriarendszeren keresztül nyújt juttatásokat a munkavállalóknak. A béren kívüli juttatásokat biztosító szervezetek 22%-ánál bizonyos elemek rögzítettek és emellett cafeteria rendszert is működtetnek.
Az összeg meghatározásának leggyakoribb módja a minden dolgozóra kiterjedően egységes fix keret (57%), illetve az egyes dolgozói csoportonként eltérő, de a csoportokon belül egységes fix keret (28%) alkalmazása. A megkérdezettek 85%-a tehát a fix keretösszeget preferálja, és 2020-ban is csak kevesen kötik a juttatás összegét a bruttó alapbérhez.
A dolgozók számára egy adóévben elkölthető cafeteriaösszegek szervezetenként meglehetősen eltérnek. 2020-ban a 100 ezer forint alatti keret ritka (6%), a válaszadók 13%-ánál fordul elő 500 ezer forint feletti keretösszeg. A cafeteriát működtető szervezetek 81%-a 100 ezer és 500 ezer Ft közötti keretösszeget biztosít dolgozóinak.
A sokzsebes Multi-Pay® egyaránt jó megoldás a munkáltató és a munkavállaló számára is. Előbbi egyben kezelheti az összes juttatást, nem kell bajlódnia a különböző adójogszabályokkal, havi egy bevallással és utalással elvégezheti a juttatásokhoz kapcsolódó teendőit. A munkavállaló pedig – akár a legmodernebb fizetőkártyák, amelyek egyben kezelik az összes bankkártya-egyenleget – egy kártyával költheti a különböző juttatásokat.
Adni vagy nem adni?
A kutatás rávilágított arra is, hogy a vállalati létszám növekedésével növekszik a cafeteriarendszert működtetők aránya: a 10 fő alatti vállalkozásoknál a válaszadók 10%-a, míg az 1000 fő fölötti szervezetek esetében már 37%-a nyilatkozott így. A vegyes megoldás (fix és cafeteriajuttatások) választása is inkább a nagyobb cégekre jellemző. A 10 fő alatti (14%), illetve 10–50 fő közötti (11%) kis- és mikrovállakozások gyakorlatával szemben az 1000 fő fölötti szervezetek között már 40% az ilyet alkalmazók aránya.
A tisztán cafeteria és a fix juttatások mellett cafeteriát is nyújtó válaszadók aránya együttesen is növekszik a nagyobb létszámú szervezeteknél, a több mint 1000 fős szervezeteknek már a megkérdezettek több mint háromnegyede (77%) ad cafeteriajuttatást munkavállalóinak. A felmérés adatai tehát alátámasztják azt, hogy a juttatások elterjedtsége továbbra is szoros összefüggésben van a szervezeti mérettel: az 1000 fő fölötti szervezetek 91%-ában vannak valamilyen formában juttatások, míg 10 fő alatti vállalkozásoknál jóval kevesebb ez az arány, mindössze 38%. Viszont ebben a cégméretben jellemző a legnagyobb arányban, hogy a munkavállalók számára semmilyen béren kívüli juttatást nem nyújtanak (63%). Sajnos a kutatásban résztvevő 501–1000 főt foglalkoztató szervezetek között is akadtak olyanok (kb. 10%), amelyeknél semmiféle juttatás nincs – olvasható a kutatási zárójelentésben.
A cafeteria kialakítását befolyásoló legfontosabb tényező a dolgozói elkötelezettség és elégedettség – mutat rá a 354 munkáltató válaszai alapján készült felmérés. A Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja arra kereste a választ, hogy a gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás, valamint a bekövetkező adó- és pénzügyi változások hogyan hatnak a cégek juttatásmenedzselésére és cafeteriarendszereire.
