Mind a munkavállalókat, mind a munkáltatókat érdeklő kérdés, hogyan kell eljárni, mik a jogaik és kötelezettségeik járványveszély vagy járvány idején. Nagy a különbség a járvánnyal fenyegető helyzet, illetve a kihirdetett járványveszély, járvány között – írja a koronavírus kapcsán Dr. Csabai Marianna a CLV Partners vezető ügyvédje.

Járvánnyal fenyegető helyzetet a jog nem ismeri és így nem is szabályozza. Magyarországon jelenleg ez a helyzet áll fenn, mivel eddig sem járványt, sem járványveszélyt az egészségügyi államigazgatási szervek nem hirdettek ki – olvasható az Mfor.hu-n megjelent szakértői cikkben.

Amíg tehát nincs kihirdetett járványveszély vagy járvány, addig a munkavállalók kötelesek a munkaszerződésük szerinti munkát a munkahelyükön végezni, nem mentesülnek a munkavégzés alól, nem tagadhatják meg a munkavégzést járvánnyal fenyegető körülményekre hivatkozással.

Azonban bármely felelős munkáltató a saját hatáskörében bármikor hozhat megfelelő intézkedéseket a munkavállalók biztonságos és egészséges munkafeltételei biztosítása érdekében akkor is, ha nem a különösen érintett élelmiszeriparban működik. Ennek keretében elrendelhet átmeneti home office munkavégzést vagy felfüggesztheti a működését és a dolgozókat mentesítheti a munkavégzés alól. Mindkét esetben a munkavállalók fizetett távolléten lesznek.

Nem ez a helyzet az elrendelt járvány vagy járványveszély esetén, amikor is a hatóságok járványügyi intézkedéseket foganatosítanak, többek között korlátozhatják vagy megtilthatják intézmények, működését, rendezvények megtartását, egyes területek elhagyását. Ugyancsak elrendelhető a fertőző betegség vagy annak gyanúja esetén az ezzel érintett személyek elkülönítése, megfigyelése vagy zárlata, amit együtt karanténnak nevezhetünk, bár különbözőek az intézkedések, de minden esetben korlátozzák.

Ha a fenti bármely intézkedés érinti a munkáltató működését vagy bármely dolgozóját – ideértve a karanténba került személyeket is –, akkor a munkavállalók igazoltan mentesülnek a munkavégzés alól, de az Munka Törvénykönyve (Mt.) értelmében ezen időszakra sem illeti meg őket munkabér vagy alapbér.

Az Mt. nem tiltja azonban, hogy a munkaadók saját belátásuk szerint bért vagy juttatást fizessenek az vis maior okból igazoltan távollévőknek, de az Mt. rendelkezése nem kötelezi a munkáltatót bármilyen díjazás fizetésére ezen időszakra, hacsak az adott munkáltató által megkötött kollektív szerződés ezt nem rendezi ettől eltérően.

Fotó: pexels.com