Az MNB szektorjelentése szerint jelentősen visszaesett az egészségpénztárakba fizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a célzott támogatásra befolyó összeg azonban dinamikusan nőtt idén az első félévben. A kieső munkáltatói hozzájárulásokat azonban sem ez, sem a megnövekedett egyéni tagdíjak nem pótolják.

Az elmúlt két évben az egészség- és önsegélyező pénztárak száma 29-ről 20-ra csökkent, a taglétszám 2019. I. félév végén 1 037 381 főt tett ki, amely az előző év azonos időszakának értékéhez képest 0,9%-os csökkenés – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első félévet értékelő szektorjelentéséből. Az adatok a pénztárak szerepének megváltozását tükrözik: a cafeteriarendszer átalakításának hatására a munkáltatók juttatási palettájáról lekerült az egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás – 2019. január–június között közel 60%-kal csökkent a munkáltatóktól ezen a jogcímen érkező befizetések összege –, ezzel párhuzamosan azonban érezhetően nő a tudatos öngondoskodók aránya.

Az egyéni befizetések az év első hat hónapjában megközelítették a 12 milliárd forintot a tavaly hasonló időszakban beérkező 10 milliárddal és a 2016-os 5,7 milliárddal szemben. 2019. I. félévében a pénztárak tagdíjjellegű bevételeinek 77,7%-át a tagok egyéni befizetései tették ki. Az éledő öngondoskodás – és az egyre többeknek vonzó adómegtakarítás – eredményeként befolyó összeg azonban továbbra sem pótolja a kieső munkáltatói befizetéseket: ebben a félévben a szolgáltatásra fordítható befizetések 7%-kal estek vissza 2018 hasonló időszakához képest.

Egészségcélú juttatás, amivel nyer a cég és a dolgozó is

A felelős foglalkoztatók keresik a lehetőséget, hogy a béren felül is elismerhessék munkavállalóik teljesítményét. Az egészségcélú támogatásokat sokan építik be javadalmazási rendszerükbe, a munkavállalókért érzett felelősség tanúságaként, de a saját üzleti sikereik érdekében is. Az egészséges munkavállaló boldogabb, hatékonyabban dolgozik és a kutatások szerint a gondoskodó vállalat vonzóbb munkahely a fiatalok szemében. A vállalat márkaértékének növekedése nehezen számszerűsíthető, a betegállományban töltött napok – a KSH adatai szerint 2 év alatt 22%-kal nőtt a táppénzes esetek száma – miatti kifizetések és a hiányzó munkaerő okozta bevételkiesés viszont annál könnyebben.

A cafeteriarendszer tavaly év végi átszabása okozta sokkból magukhoz térő cégek egy része már januárban felismerte az egészségpénztári célzott támogatásban rejlő lehetőségeket: az MNB jelentés szerint 611 millió forintra nőtt a célzott szolgáltatások bevétele az I. félév során. Ebből a Multi-Pay® stratégiai partneréhez, a Patika-csoporthoz folyt be több mint 200 millió forint.

– A Patika-csoport pénztárainak sikerült vonzó tartalommal megtölteniük a bérnél kedvezőbb adózással – július 1-től 38,35%-os közteherrel – adható juttatást. A sikeres start hátterében a munkaerőpiaci kihívásokra, a munkavállalók és a munkáltatók igényeire szabott termék áll. A célzott támogatás költhető a Multi-Pay® kártyával, és habár a törvényi előírásoknak megfelelően az összeg nem kerül az egyéni számlákra, a pénztártagok a rendelkezésükre álló pénzt és annak mozgását követni tudják az egészségpénztári online ügyintézési platformon – mutat rá Nagy Sándor, a Multi-Pay Zrt. vezérigazgatója, aki arra számít, hogy a második félévben, de még inkább 2020-ban jelentősen nő a juttatást nyújtó munkáltatók száma. A költséghatékony támogatás egyértelműen versenyelőnyt jelent a cégeknek a munkavállalókért folyó küzdelemben, különösen napjainkban, amikor az állam egyre kevesebbet, a lakosság egyre többet költ az egészségre.

– Ebben a helyzetben sok család fogja hiányolni az évek során megszokott, egészségpénztárba fizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítést, amely csökkentette a családok zsebből költött egészségforintjait. Ez a segítség egy év alatt 8,1 milliárd forintról 3,3 milliárdra csökkent.

A célzott támogatás azonban önmagában csak egy kedvezményes adózású juttatási forma, ami akkor válik értékké, ha a munkavállaló és a munkáltató igényei szerinti szolgáltatástartalommal lesz megtöltve. A Patika-csoport testre szabott szolgáltatáscsomagjai ezt teszik, és így valós alternatíváját kínálják a közel 5 milliárd forintos munkáltatói tagdíjhozzájárulás-kiesésnek.