A legjobb alternatíva az öngondoskodási megoldások között (2019.06.01)
A Multi-Pay® kártyával is költhető patikapénztári és újpilléres egyenlegekhez a pénztártagok összesen több mint 12%-kal több egyéni befizetéssel járultak hozzá 2019. első negyedévében, a korábbi év hasonló időszakához képest. Az egyéni befizetések megugrása is mutatja az egészségpénztárak szerepének felértékelődését.
A magyar egészségügy helyzetét nemzetközi összehasonlításban vizsgáló GKI tanulmány szomorú képet fest a hazai állapotokról: a magyarok egészségi helyzetéről, az egészségügyre szánt kiadásokról és azok finanszírozásáról, az ellátórendszer állapotáról és az egészségügyben dolgozókról. A Friedrich Ebert Stiftung (FES) alapítvány támogatásával készített, most publikált GKI tanulmány szerint nincs olyan terület, amely ne a nemzetközi mezőny – benne a V4-ek – sereghajtói közé sorolná Magyarországot. Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a lakosság egyre nagyobb hányada keres valamilyen öngondoskodási formát, és jut el az egészségpénztárakhoz.
A Pénztárszövetséggel együttműködő egészségpénztárak tagjainak száma 1%-kal 900 ezerre emelkedett 2019. első negyedévében. A kasszák a vagyonukat 2,1%-kal 52,6 milliárd forintra növelték, de a teljesítményüket jobban mutatja, hogy összesen 12,2 milliárd forint értékben finanszírozták a tagok által összesen 2,3 millió alkalommal igénybe vett szolgáltatásokat. „A tagok egészségének megőrzésében továbbra is kiemelkedő szerep jut a pénztáraknak” – fogalmazott dr. Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke.
A Patika-csoport pénztárainak teljesítménye is ezt igazolja: a 20%-os állami támogatás alapját képező egyéni befizetések látványosan, 12%-kal bővültek 2019. első három hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest. A taglétszám alakulása szintén mutatja, hogy erősödik a lakosság öngondoskodásra való nyitottsága: ebben az időszakban több mint háromszor annyian léptek be, mint tavaly március végéig. Az egyéni befizetéseknél látható növekedés azt mutatja, hogy a pénztártagok továbbra is bíznak a pénztárakban, egyre több szolgáltatást ezen keresztül vesznek igénybe, hisz az intézményrendszer a legjobb alternatívát kínálja az öngondoskodási megoldások között köszönhetően a 20%-os adó-visszatérítésnek. Május végéig már 263 millió forintot utalt vissza a NAV tagjainknak, és ez a várható összegnek még kevesebb mint a fele! A tavalyi befizetések, a prevenciós költések és a 24 hónapos lekötések alapján idén 485 millió forint érkezhet vissza a tagok számláira.
Nincs pénz, nincs egészség
A FES, a GKI és a Szociális Demokráciáért Intézet közös rendezvényén elhangzott megállapításokat a Napi.hu összegezte:
A születéskor várható élettartam öt évvel marad el az uniós átlagtól,
az emberi jólét fogalmát a GDP-nél szélesebb körben értelmező humán fejlettség index értéke pedig a V4-ek között Magyarországon a legalacsonyabb.
A 15 évesnél idősebb lakosság 59%-a szenved tartós betegségben,
a halálozási statisztikát vezető keringési megbetegedéseket illetően a V4-ek között is kiugróan rossz a magyar mutató.
Az állam reálértéken 2016 -ban kevesebbel járult hozzá az egészségügy fenntartásához, mint 2003-ban,
a lakosság számára közben egyre nagyobb terhet jelent az egészségének fenntartása, vagy a betegsége gyógyíttatása.
A V4-ek között nálunk a legmagasabb a magánszféra egy főre vetített egészségügyi költése, tőlünk egyharmaddal lemaradva következik Lengyelország, Szlovákia és Csehország.
„Az egészségügy egyszerűen nem prioritás, noha az azzal való elégedetlenség folyamatosan nő a közvéleménykutatások szerint, a lakosság egészségi állapota pedig minden beavatkozás ellenére folyamatosan romlik” – mondta Komáromi Zoltán háziorvos, egészségügyi szakértő. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász arról beszélt, hogy a versenyképes országok a GDP-jük 9,5, 10 és annál is több százalékát költik egészségügyre, a magyar közkiadás a sor végén áll nemzetközi összehasonlításban, s a költségvetési kiadásokon belüli 10 százalék körüli egészségügyi költés aránya is jelzi, mennyire nem kormányzati preferencia a szektor.