Akik ma belépnek a munkaerőpiacra, várhatóan hétszer fognak munkahelyet váltani. Vajon milyen módon tudják a cégek nemcsak magukhoz vonzani, hanem akár hosszú évekre maguknál is tartani az embereket?
Ma egyértelműen a keresleti oldal dominál a magyar munkaerőpiacon – szögezte le Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfolio HR Revolution 2019 konferencia nyitóelőadásában. A munkaerő-megtartás az egyik legnagyobb kihívás a foglalkoztatók számára az MKIK elnöke szerint: egyre inkább eltűnnek a határok a felsőoktatás és a középfokú képzések között, és minden korábbinál nagyobb szerepe van a life long learningnek. Ugyanakkor a munkaadók is megtanulták már azt, hogy a bér önmagában már nem szempont: a munkakörnyezet javítása, a mobilitás erősítése, a rugalmas munkavégzés is fontos. A fiatalok számára pedig a munka-magánélet egyensúlya is létkérdés: elsősorban ahhoz a munkahelyhez lojálisak, amely gondoskodó vállalatként odafigyel az egészségükre, lehetővé teszi a rugalmas munkavégzést, és nem akarja a dolgozóit „túlhasználni”.
A Pénztárszövetség múlt évben készített felmérése is rámutat arra, hogy az embereknek komoly igényük van a munkáltatói segítségre. A kutatásban megkérdezett munkavállalók 70%-a lényegesnek mondta, hogy munkáltatójuk hozzájáruljon a takarékoskodásukhoz akár nyugdíj-, akár egészségcélra.
Idén is megéri az egészségcélú juttatás
2019-ben a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások bérként adóznak, de a Pénztárszövetség elemzése szerint a juttatás továbbra is az egyik legkedvezőbb alkalmazottaknak adható béren kívüli juttatásnak számít. A munkáltatói hozzájárulás után ugyanis a tagok is igénybe vehetik az adójóváírást. Ennek eredményeként 100 forintonként közel 10 forinttal több jut az alkalmazottaknak a pénztári takarékoskodáshoz adott hozzájárulással, mintha ugyanazt bérként adná oda nekik az adott munkáltató.
Továbbra is 40,71%-os közteherrel adhatnak a munkáltatók pénztári juttatást, ha az úgynevezett támogatói szerződésben pontosan meghatározzák, hogy a dolgozóik mire költhetik el a keretet. A célzott szolgáltatás különösen jól startolt a Patika-csoport kasszáinál: már most több mint 200 vállalat biztosít több mint 10 ezer dolgozónak ily módon egészségre fordítható extraforintokat. Azok a vállalatok, amelyek számára a munkáltatói márkaépítés és a toborzási stratégia alapvető kelléke az egészségcélú juttatás a bérköltségek optimális szinten tartása mellett, gondolkodás nélkül felkínálták – volt cég, amely kötelezővé tette – dolgozóik számára a lehetőséget. A korábban munkáltatói hozzájárulást biztosító partnereink közül is sokan döntöttek így, de számos új vállalat is csatlakozott a Patika-csoporthoz kihasználva a kártyával költhető szolgáltatásban rejlő versenyelőnyt.