A béren kívüli juttatások rendszerének módosítása miatt idén a bérek dinamikusabban nőhetnek, mint 2018-ban, ugyanakkor a rendelkezésre álló jövedelem ennél csak jóval mérsékeltebb ütemben bővülhet – reagált a KSH február végén közétett bérstatisztikájára Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 360 000 forint volt, 10,2%-kal több, mint egy évvel korábban. 2018. január–decemberben a bruttó átlagkereset 329 900 forint, a nettó átlagkereset 219 400 forint volt, egyaránt 11,3%-kal nőtt az előző évihez viszonyítva – derül ki a KSH közleményéből.
A közleményre reagált Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint a tavaly kötött bérmegállapodás és az egyre fokozódó szakemberhiány miatt idén 9%-kal nőhetnek az átlagbérek, ami a várt 3%-os infláció mellett 5,8%-os reálbér-növekedést eredményezhet.
Ugyanakkor kiemelte, hogy a bérnövekedésre jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások is tükröznek.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek eljuttatott kommentárjában megjegyezte, a bérek idei alakulását nehéz megbecsülni, részben a KSH módszertani váltása, részben pedig a cafetéria átalakítása miatt. A béren kívüli juttatások rendszerének módosítása miatt idén a bérek dinamikusabban nőhetnek, mint 2018-ban, ugyanakkor a rendelkezésre álló jövedelem ennél csak jóval mérsékeltebb ütemben bővülhet. Mindezek hatására az idei béremelkedés reálgazdasági hatása mérsékeltebb lehet, mint tavaly, ráadásul a dinamikusan emelkedő infláció a reálbér-növekedést is jelentősebben mérsékli – fogalmazott az elemző.
A béren kívüli juttatások rendszerének módosítása miatt idén a bérek dinamikusabban nőhetnek, mint 2018-ban, ugyanakkor a rendelkezésre álló jövedelem ennél csak jóval mérsékeltebb ütemben bővülhet – reagált a KSH február végén közétett bérstatisztikájára Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.