Vélemény: a cégek többsége nem építi be az alapbérbe a cafeteriát (2019.02.01)
Tavaly novemberben a bruttó és a nettó keresetek 10,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. A 3,1 százalékos novemberi inflációval számolva a reálkeresetek 7,1 százalékkal nőttek egy év alatt. Az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők 2019-ben is erőteljes bérnövekedést várnak.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a legfrissebb kereseti statisztikát kommentálva közölte: a bérnövekedés a piaci várakozással összhangban alakult tavaly novemberben, de továbbra is lassuló trend figyelhető meg. Véleménye szerint az idei növekedést nehéz megbecsülni, mivel a KSH új módszertannal méri majd a kereseteket, és a béremelkedés reálgazdasági hatása is mérsékeltebb lehet, mint 2018-ban. Tavaly decemberben 11% felett maradhatott a bérek növekedése, és éves átlagban is kétszámjegyű lesz, tette hozzá. Virovácz Péter közölte: a cafetéria átalakítása miatt a bérek dinamikusabban nőhetnek 2019-ben, mint 2018-ban, ugyanakkor az adókulcs miatt a rendelkezésre álló nettójövedelem ennél csak jóval mérsékeltebb ütemben bővülhet. Szerinte a cégek többsége nem alapbéresíti a cafeteriát.
Multipayes juttatások idén
A Multi-Pay® menedzsmentje is úgy látja, módosult idén a juttatások összetétele, de a vállalatok jelentős része számára nem a keretösszegek béresítése volt az elsődleges cél, hanem a dolgozói elégedettség növelése és utóbbi szerint állították össze a béren felüli juttatások kínálatát. Ez lehet a magyarázata például annak, hogy azok a vállalatok, amelyek korábban saját termék megvásárlására biztosítottak juttatást, idén is felkínálták a lehetőséget a dolgozóiknak. Az egészségpénztári szolgáltatásokra is érkeznek a juttatások: egyesek a változó adótehertől függetlenül megtartották a munkáltatói hozzájárulást, míg mások áttértek a célzott támogatásra.
A célzott támogatásról és a további zsebekről tájékozódjon ITT!
A munkaerőhiány hajtja a bérnövekedést
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint 2018-ban 11%-ot meghaladó lehetett a bérnövekedési ütem, idén pedig 9%-os növekedést vár. Tavaly a reálbérek növekedése 8,3%-os lehetett, 2019-ben pedig 6%-ot alulról közelítő növekedésre számít az elemző. 2013-tól 2019 végéig a jelenlegi folyamatok alapján 51%-kal nőhetnek a reálbérek, ami globálisan is kiemelkedő ütemet jelent. Hozzátette: a továbbra is feszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai bérek továbbra is jelentős hátrányban vannak, sokat kell még emelkedjenek, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80%-át elérjék (szakértők szerint ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra).
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is azt emelte ki, hogy folytatódott a korábbi hónapoknak megfelelő kiemelkedő bérnövekedés, és 2019-re sem lát olyan tényezőt, ami ezt jelentősen lassítaná. Elmondta: az alacsony munkanélküliség és a munkaerőhiány egyértelműen magas bérnövekedési ütemet sugall az elkövetkező hónapokban is. Az Erste várakozása szerint idén 7-8% között alakulhat a keresetek növekedése és a fogyasztás változatlanul fontos eleme marad a gazdasági növekedésnek.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az MTI kérdésére válaszolva azt írta: a tavalyi növekedés után az idén is emelkednek az átlagbérek, hiszen januártól megint nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, a munkaerőpiaci helyzet pedig továbbra is ösztönzi a bérek emelkedését. A friss adatok nem jelentenek meglepetést szerinte, a tavalyi béremelkedés egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum 2018. januári növekedésének, valamint a munkaerőhiány miatti fizetésemelések eredménye. A hosszú ideje tartó béremelkedés miatt viszont egyre erősödik a termelékenységhez köthető kockázat. Azaz a növekvő béreknek hatékonyabb termeléssel kell párosulnia, különben versenyhátrányba kerül a magyar gazdaság - mutatott rá. A béremelkedésből fakadó inflációs kockázat is erősödhet: a magasabb fizetések élénkítik a lakossági fogyasztást, másrészt a béremelkedés miatt a vállalatok kiadásai emelkednek, ezért előbb-utóbb kénytelenek lesznek árat emelni.