A stroke ellen különösen azzal tehet sokat az ember, ha abbahagyja a dohányzást és nem hízik el – írták a tudósok a The British Medical Journal orvostudományi folyóiratban.

A stroke vagy szélütés, az agy hirtelen kialakuló, vérkeringési zavar okozta károsodása összetett betegség, hátterében genetikai és környezeti tényezők egyaránt állnak. Az angol kutatók azt akarták megtudni, vajon az egészséges életmód ellensúlyozza-e a gének hatását – számolt be róla a MedicalXpress.com –, ezért fejlesztettek egy genetikai kockázatértékelő pontrendszert, amely a stroke-kal összefüggő 90 génváltozaton alapult és a kutatásban résztvevőket kockázati kategóriákba sorolta. A kutatás több mint 306 ezer, 40–73 éves brit férfi és nő adatait elemezte, egyiküknek sem volt még szívrohama vagy stroke-ja a kutatás kezdetéig. Őket az Egyesült Királyság félmillió lakosának információit tartalmazó biológiai adatbankjából (UK Biobank) választották ki.

Ki él egészségesen?

Az egészséges életmódot négy tényezővel határozták meg: dohányzásmentesség, gyümölcsben, zöldségben és halban gazdag étrend, 30-nál alacsonyabb testtömegindex (BMI) – vagyis normál testsúly – és rendszeres mozgás. Ezután átlagosan hét évig követték a résztvevőket, majd kórházi és halálozási adatok alapján megvizsgálták, hányan estek át stroke-on. A genetikai kockázatok összes kategóriájában és mindenféle életvitel mellett is magasabb volt a stroke kockázata a férfiaknál, mint a nőknél. Tekintet nélkül az életmódra, a nagy genetikai kockázatú csoportokban 35%-kal magasabb volt a stroke esélye, mint az alacsony kockázatú csoportokban. Az egészségtelen életmód azonban 66%-kal emelte a stroke bekövetkezésének esélyét azokhoz képest, akik egészségesen éltek, a genetikai kockázatok összes kategóriájában. A nagy genetikai kockázat egészségtelen életmóddal párosulva több mint kétszeresére emelte a stroke esélyét az alacsony genetikai kockázattal, egészségesen élőkhöz képest.

Az eredmények rávilágítanak, mennyi előnnyel jár az egész népesség számára az egészséges életmód, függetlenül attól, ki milyen genetikai kockázatok hordozója. Az életmódot meghatározó tényezők közül a dohányzás és az elhízás volt a legjelentősebb a stroke szempontjából – írták a kutatók.

Ez is népbetegség

Hazánkban évente 18 ezren halnak meg szélütésben, világszinten 1,4 millió ember veszíti életét agyiér-katasztrófa következtében, és a rokkantságok legnagyobb részéért is a stroke a felelős. A magyar betegek negyede fiatalabb, mint 60 éves, a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer agyi-infarktust elszenvedett beteg él Magyarországon. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint 2020-ra a szívbetegségek és a stroke lesznek világszerte a vezetők úgy a halálozás, mint a rokkantság területén. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a halálos kimenetelű események száma évi 20 millió fölé fog emelkedni, 2030-ra várhatóan több mint évi 24 millió ember fogja ezen betegségek következtében az életét veszíteni.

Az egészséges életmód mellett rendszeres szűrésekkel is csökkenthető a betegség bekövetkeztének esélye, amit jövőre a munkáltató célzott szolgáltatásként támogathat.

(Forrás: MTI, Magyar Stroke Társaság)