Munkaerőhiány van, a cégek versenyeznek a tehetséges munkatársakért. Az örök kérdés, hogy a pénzen kívül (vagy mellett) mivel lehet elcsábítani a legjobbakat. Az egyik lehetséges válasz pedig: az iroda színvonalával. Egy magára valamit adó irodaház ma már valószínűleg környezetbarát, de ez még nem jelenti azt, hogy kényelmes, emberbarát, élhető, egészséges. Pedig csak a kiegyensúlyozott alkalmazott termel hatékonyan – mutat rá a Piac&Profit cikke.
Testi komfort, mentális közérzet
Napjainkban előtérbe került, hogy az iroda milyen hatással van azokra, akik használják: a munkavállalókra, akik ott dolgoznak napi 8-10 vagy akár 12 órában. Miért került a figyelem középpontjába a dolgozó jólléte? Mert a cégek fegyverként használhatják fel hiper-szuper főhadiszállásukat – ahogyan például a béren kívüli juttatási rendszerüket is – a tehetségekért folyó versenyben. Az élettudományok pedig egyre jobban tudják, mi hogyan hat az emberi testre és pszichére. Az irodapiac szereplői sokat idézik a Harvard Egyetem kutatását, amely szerint például a levegőminőség javítása növelheti a megértést és a gondolati erőnket.
A New York-i székhelyű Delos által fejlesztett Well Building minősítési rendszer pontosan azt méri és osztályozza, az iroda mennyire képes a munkavállaló jóllétét támogatni, kényelmét kiszolgálni. A minősítésre 2014 óta lehet jelentkezni. Fontos a pszichológiai környezet (milyen színek vannak a falon, mennyire kényelmesek a székek), milyen minőségű és páratartalmú levegő jön be a légkondin, vannak-e rekreációs helyiségek (fitneszterem, zuhanyozóhelyiség a reggel kerékpárral érkezőknek), elősegíti-e a kommunikációt az étkezőhelyiség.
Irodai jóllét a gyakorlatban
A Well Building szisztémát orvosi kutatásokra alapozva dolgozták ki: azt mérik, hogyan hat az ember egészségére a környezete. Természetesen úgy illik, hogy a Delos New York-i irodája is megfeleljen ezeknek a sztenderdeknek. A tízemeletes irodaház negyedik és ötödik emeletét elfoglaló, 70 embernek munkahelyet adó iroda így hát követi saját filozófiáját. 51 szenzor méri a levegő minőségét, hőmérséklet, tisztaság, páratartalom és egy sor más szempont szerint.
A két emelet közötti, széles lépcsők központi helyen találhatók, hogy arra bátorítsák az alkalmazottakat, használják őket. Mert a mozgás ugye jót tesz az egészségünknek. A munkahelyet úgy tervezték, hogy az emberek viselkedését alakítsa és ezáltal bírja rá őket, éljenek egészségesebben.
Az 1765 négyzetméteres irodában áramló levegőt megszűrik, és a mennyezetben csöveken „szívják ki” a karbont. A falakon növények, az íróasztalok közül sok olyan magas, hogy álló munkavégzésre alkalmas legyen. A cirkadián bioritmus szerinti életvitelt erősíti a világítás napszakokhoz igazított változása.
A cég étkezőjében persze szuperegészséges ételek kaphatók, például teljes kiőrlésű péksütemények és biotermesztésből származó almák. A vállalkozást Paul Scialla alapította, aki 18 évig foglalkozott kötvények kereskedésével a Wall Streeten, míg fel nem ismerte, hogy a cégek új törekvése az egészséges életvitelbe való beilleszkedés a munkahelyen, s ennek van egy ki nem szolgált szegmense, egy piaci rése: a minősítés.
A Well nem az egyetlen szisztéma, amely szerint osztályozzák az épületek és munkahelyek élettani hatását. A másik a Fitwel, amit az amerikai Betegség Ellenőrző- és Megelőző Központ (tulajdonképpen az ottani tisztiorvosi szolgálat) talált ki, s először állami épületeknél alkalmazta. Ez egyszerűbb rendszer: a neten kínál egy listát arról, milyen dolgokat kell figyelembe venni, s az épület üzemeltetője vagy tulajdonosa online töltheti fel az adatokat és hozzá a fényképeket, bizonyíték gyanánt. Az értékelés után kap egy újabb listát arról, hogy mit kell még javítania, módosítania.