Ár és minőség alapján vásárolunk a közértben (2018.09.01.)
Az emberek többsége alapvetően – és nem meglepő módon – elsősorban az ár alapján dönti el, hogy milyen élelmiszert vásárol. Egy friss kutatás szerint az adalékanyagok, az egészségre gyakorolt hatás, a csomagolás vagy épp a márka csak csekély befolyással bír a választáskor.
Egy országosan reprezentatív, 1000 fő személyes megkérdezésével zajló kutatás arra kereste a választ, mennyire fontos nekünk, magyaroknak, hogy hazai élelmiszert vásároljunk. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók közel kétharmada (72%) számára az ár a legfontosabb tényező. Ez az arány a Kelet-magyarországi községekben élő vásárlók közt a legmagasabb (80%), és a budapestiek számára a legkevésbé fontos, itt ugyanis az országos átlaghoz képest „csak” 60% számára jelent ez meghatározó szempontot.
A „A hazai minden előtt!” elnevezésű, társadalmi célú kampány keretében a Médiaunió Alapítvány megbízásából az Ipsos által végzett kutatás rávilágított, hogy bár a válaszadók mindössze egyötöde nézi meg a termék származási helyét, a vásárlók közel egyharmada kifejezetten törekszik a magyar termékek választására. Majdnem ugyanennyien azonban egyáltalán nem tartják fontosnak a hazait.
Nem számít az egészség
A második legfontosabb vásárlási tényező a minőség: ez a válaszadók több mint a fele számára fontos. Különösen a 30–49 éves korosztályt érdekli, hogy mi kerül a kosarába, míg a legfeljebb 8 általánost végzettek körében a minőség csupán a vásárlók 36%-ának számít.
Ennél lényegesen kevésbé, csupán 17%-ban alakítja a vevők döntését, hogy van-e valamilyen adalékanyag a termékben, az egészségre gyakorolt hatás 16% számára fontos, a márkát 11% figyeli, míg a csomagolás 5%-kal szerepel a sorban. A diplomások, a magasabb (AB) jövedelmi státuszúak és a megyeszékhelyen élők viszont az átlagnál sokkal inkább egészségtudatosan választanak, mutat rá a hazai élelmiszerek vásárlásával kapcsolatos attitűd és szokások megismerése céljából készített tanulmány.
Más az elmélet, más a gyakorlat
A magyar fogyasztók szinte kivétel nélkül egyetértettek azokkal az állításokkal, hogy a magyar élelmiszerek ízletesek, régre nyúló hagyománnyal bírnak, jó minőségűek és eredetük megbízható. A jó ár-érték arány tekintetében jobban megoszlanak a vélemények, de még így is a magyarok négyötödének álláspontja ez. Habár 95% állította, hogy szívesen vesz magyar élelmiszert, a gyakorlatban csupán 31% törekszik arra, hogy minél több hazai terméket vásároljon. Ez elsősorban a magas státuszú fogyasztókra jellemző (38%).
A vásárlók jelentős része (86%) magyar zöldséget és gyümölcsöt vásárol, de hasonlóan magas arányban választanak hazai húst és felvágottat (76%), valamint tejterméket és tojást (73%). Kisebb mértékben, de van kereslet ugyanakkor az olyan hazai száraz áruk iránt is, mint a liszt, cukor, tészta (40%), emellett pedig a magyarok harmada üdítő, ásványvíz, fűszerek, margarin, olaj, zsír, illetve lekvár és méz vásárlása során keresi a magyar termékeket. A kifejezetten pozitív megítélés ellenére mégis kevesen választanak tudatosan magyar élelmiszert (30%), ezért is választotta a Médiaunió idei kampányának céljául a hazai termékek felismeréséről és a választás fontosságáról szóló tájékoztatást.
A Multi-Pay® kártya 2211-es ételfogyasztás és a 4444-es ajándék egyenlegéből is vásárolhatunk élelmiszert a nagyobb elfogadóhelyeken, gluténmentes termékekért pedig az egészségpénztári számláról is fizethetünk. A munkáltató által 40,71%-os adózással adható támogatás többek számára teszi lehetővé, hogy az ár mellett az egészség is nagyobb súllyal szerepelhessen a bevásárlási döntésekben. (ITT találja az ételfogyasztási zsebet elfogadó kereskedők országos listáját.)
Mindkét zseb korlátlan összeggel, az év bármely hónapjában feltölthető. Ha például az év végén a pulykapénzt ebben a formában kapjuk, az egész család nyertese lehet a munkáltatói gondoskodásnak.
Az emberek többsége alapvetően – és nem meglepő módon – elsősorban az ár alapján dönti el, hogy milyen élelmiszert vásárol. Egy friss kutatás szerint az adalékanyagok, az egészségre gyakorolt hatás, a csomagolás vagy épp a márka csak csekély befolyással bír a választáskor.
