A parlament elfogadta a 2019-es költségvetést és azzal párhuzamosan az új adószabályokat. Bár őszre ígérnek még egy kisebb adócsomagot, amely bővítheti a személyi jövedelemadóban elérhető kedvezményeket, az már biztos, hogy jövőre jelentősen módosul a cafeteria.
Az adóváltozásokkal jelentősen leszűkített cafeteria nem jelenti azt, hogy jövőre egy csapásra megváltozik a munkáltatók motivációja is. 2019-ben épp olyan fontos marad a teljesítményértékelés, a munkavállalók jóllétének támogatása, a munkáltatói márka építése, mint 2018-ban. Mindezeknek pedig egyik hatékony eszköze a béren kívüli juttatás.
Ez marad 2019-ben
A most elfogadott, 2019. január 1-től hatályos cafeteriarendszerben béren kívüli juttatásként 34,50%-os közteherrel (15% személyi jövedelemadó és 19,5% szociális hozzájárulási adó) SZÉP Kártyát adhatnak a munkáltatók az alábbi évi keretösszegekkel:
Vendéglátás alszámla 150 000 Ft-ig,
Szálláshely alszámla 225 000 Ft-ig,
Szabadidő alszámla 75 000 Ft-ig.
A juttatás a versenyszférában legfeljebb évi 450 ezer forint, költségvetési szerveknél évi 200 ezer forint lehet arányosan a munkaviszonyban töltött napokkal.
Az egyes meghatározott juttatások közterhe jövőre nem változik, a 40,71%-os adóval adható elemek köre viszont jelentősen szűkül a július 20-án elfogadott adócsomag szerint. Ebben a körben 2019-ben marad
a SZÉP Kártya keretösszeg feletti része,
az önkéntes pénztárba fizetett célzott szolgáltatás,
az ajándékutalvány évente egyszer, a minimálbér 10%-ig.
Az adómentes juttatások között jövőre egyetlen elem lesz, az óvodai, bölcsődei térítés munkáltatói támogatása. Adminisztrációs könnyítésként viszont elfogadták, hogy a bölcsődei, óvodai szolgáltatást/ellátást akkor is adómentesen térítheti meg a munkáltató, ha erről a számla a magánszemély nevére szól, nem a foglalkoztatóéra.
A kormány az adózás egyszerűsítésének szándékával indokolja a cafeteriarendszer csonkítását, amely ellen több érdekvédelmi szervezet is tiltakozott a törvény zárószavazását megelőzően és azóta is. Korábban Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta: a törvényjavaslat nagyjából kétmillió magyar munkavállalótól vesz el átlag évi 90 ezer forintot. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az ATV műsorában úgy fogalmazott: „sem közgazdaságilag, sem társadalompolitikailag nem értem a történetet”. A Liga Szakszervezetek szerint pedig a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok egyenesen gátat szabnak a jövedelmek növelésének. A szakszervezet azt szeretné, ha a kormány az ősz folyamán áttekintené a béren kívüli juttatások rendszerével kapcsolatos szabályozást, és legalább a foglalkoztatási, a szociális és az öngondoskodást ösztönző elemeket visszahelyezné a kedvezményes juttatások közé. Számításuk szerint a béren kívüli juttatások szabályainak változásával a munkavállalóknak biztosított 10 ezer forint után a munkáltatóknak 2018-ban 13 500 forint, 2019-ben pedig 17 800 forint költsége keletkezik.
Varga Mihály: nem veszít az öngondoskodás
A szavazást követő sajtótájékoztatón Varga Mihály pénzügyminiszter az MGYOSZ-t említette, mint a kormányzati szándékot támogató érdekvédelmi szervezetet az éttermi és szállodai cégek képviselői mellett. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke az InfoRádióban úgy fogalmazott: „a cafeteria rendszere kusza, szerteágazó, adminisztratív és adókulcs szempontjából elég bonyolult, ami gondot okoz minden felhasználónak, így a munkáltatóknak is.” Rolek Ferenc szerint ahhoz, hogy a cafeteria lehetőségét minél hatékonyabban tudja biztosítani egy kis cég, két tényező kell: pénzügyileg, adózási szempontból megérje, a szabályok pedig legyenek olyan egyszerűek, hogy az üzemeltetéshez ne legyen szükség szoftverre. Rolek egy olyan elemekből álló juttatási rendszert támogatna, amely nem pusztán adóelkerülést valósít meg, hanem bizonyos gazdaságpolitikai prioritásokat és társadalompolitikai célokat támogat.
Korábban Varga Mihály a Világgazdaságnak adott interjújában kifejtette: vizsgálják, hogy a hosszú távú megtakarítások, az öngondoskodás elősegítése érdekében szükséges-e további kedvezmények fenntartása, bevezetése, elsősorban a biztosítások, az egészség- és nyugdíjpénztárak terén. „Itt nem biztos, hogy a cafeteria, hanem például a személyi jövedelemadóban elérhető kedvezmények kibővítése lehet megoldás. Idén ősszel, az időközben szükségessé váló EU-jogszabályok átültetése miatt valószínű, hogy lesz még egy kisebb adócsomag” – idézte a napi.hu a Világgazdaságban megjelent interjút.
A költségvetési törvény zárószavazását követő sajtótájékoztatón a pénzügyminiszter hangsúlyozta: „a cafeteria csak egy eleme volt annak, hogy a munkaadó támogassa a munkavállalóját az öngondoskodásban. Nagyon bízom benne, hogy sok olyan vállalat lesz a jövőben is, amelyik ösztönzi a munkavállalóját az ilyen jellegű megtakarításokra.”
Abban a HR-szakemberek is egyetértenek, hogy a juttatási rendszer nem lehet adózási kérdés. Ők a vállalati gondoskodás megvalósulásának eszközeként tekintenek a lehetőségre.
„A céges juttatási csomag nem adózási, de még csak nem is költség kérdése, hanem a gondoskodó vállalat ismérve.” – válaszolta a Patika-csoport kérdésére Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke. Van vállalat, amelyik a juttatási rendszer égisze alatt vasalási szolgáltatást kínál a jellemzően fiatal férfiakból álló informatikusainak, míg máshol munkaidőben a helyszínre megy a masszőr vagy a körmös. „A személyre- és cégre szabott kínálat a munkavállalói élmény fokozásának eszköze” – tette hozzá a szakember.
Idén így lehet maximális haszonnal feltölteni a multipayes zsebeket
Érdemes kihasználni, hogy a Multi-Pay® kártyára idén, a hatályos adószabályok alapján feltöltött pénzeket a munkavállalók időkorlát és külön költségteher nélkül – tehát jövőre is – költhetik az elfogadóhelyeken, legyen szó bármelyik zsebről az egészségpénztári megtakarítás támogatástól kezdve az Ajándék alszámlán át a céges saját termék megvásárlására szolgáló juttatásig.
Az elektronikus cafeteriakártya egyik előnye, hogy a munkáltató számára lényegesen leegyszerűsíti a juttatások adását, aki akár év közben is dönthet úgy, hogy valamelyik zsebet feltölti.
– A Multi-Pay® számára elsődleges szempont, hogy a cafeteriával kapcsolatos mindennapi ügyintézést, a havi bevallások feltöltését és a teljesítések ellenőrzését könnyen kezelhetővé tegye. Az elmúlt évek során egyre több munkáltató és egyre több dolgozó választotta a szinte minden juttatási elemet kezelő cafeteriakártyát – mutatott rá Fodor Nikoletta, a Multi-Pay® referense februárban a ráncfelvarráson átesettrugalmas, felhasználóbarát online bevallási rendszer indulásakor.
Van, ami csökken, van, ami nő
Csökken
az UHT és az ESL tej áfája 5%-ra,
a nyugdíjas munkavállalók után fizetendő közteher: az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15% szja-t kell fizetni,
a tranzakciós illeték: 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól,
a motorkerékpárok regisztrációs adója,
a 19,5%-os szociális hozzájárulási adó 2%-kal, 17,5%-ra legkorábban 2019. július 1-től. (A törvény úgy fogalmaz: a reálbérek 6%-ot meghaladó emelkedését követő második negyedévtől.)
Nő
a kétgyermekes családok adókedvezménye havi 40 ezer forintra,
a népegészségügyi termékadó mértéke az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok (pl. cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok) esetében átlagosan 20%-kal,
több lépcsőben a cigaretta és fogyasztási dohány jövedéki adójának mértéke.
Megszűnik
a baleseti adó, amely beleolvad a biztosítási adóba,
az egészségügyi hozzájárulás, amely beleolvad a szociális hozzájárulási adóba,
a 75%-os különadó, a hitelintézeti különadó és a kulturális adó.