Bár azt még nem lehet tudni, hogy az Országgyűlés milyen végleges tartalommal fogadja el a benyújtott adócsomag-tervezetet, az egyértelműen érezhető, hogy a kormányzat a reálbérek növelése felé tereli a munkáltatókat.

– A cafeteria nem adózási fogalom, hanem juttatási forma, amit a munkáltató a bér mellett természetben nyújt azért, hogy adóhatékony módon adjon versenyképes juttatási csomagot. A munkavállaló az élethelyzete szerint választ a felkínált elemekből – öngondoskodás, étkezés, utazás, stb –, úgy, hogy azok a leginkább támogassák a céljait – mondja H. Nagy Dániel a Mazars adóigazgatója. A szakember szerint három szcenárió képzelhető el, amennyiben kizárólag a SZÉP Kártya marad a béren kívül adható juttatásként.

Ahhoz, hogy 2019-ben ne csökkenjen a munkavállalók jövedelme, nettó bérként kellene odaadni az idén juttatások formájában kézhez kapott összeget. Erre valószínűleg nagyon kevés cégnél lenne keret, hiszen a bérre rakodó 70-80%-os járulékterhet – az egészségbiztosítást, a nyugdíjjárulékot, az szja-t, a szochót, a szakképzési hozzájárulást – szinte lehetetlen kigazdálkodni. Ennél valószínűbb, hogy a megszűnő cafeteriajuttatások helyébe – amennyiben a munkavállaló nem szeretne SZÉP Kártyát – nem lép semmi. – Ezt csak abban az esetben teheti meg a munkáltató, ha a kollektív szerződés, vagy a munkajogi szerződés nem tartalmaz kitételt a béren kívüli juttatásokra – teszi hozzá a szakértő.

A harmadik lehetőség, hogy a munkáltató felkínálja a megmaradt, a bérnél kedvezőbben adózó lehetőségeket: a SZÉP Kártya 3 zsebét, az önkéntes kölcsönös pénztárba fizetett adományt vagy a célzott szolgáltatásra befizetett összeget.

Az önkéntes biztosítópénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg a benyújtott tervezet alapján továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül, amely után a munkáltatónak 1,18x(15+19,5%) közterhet kell fizetnie, míg a szolgáltatásban részesülő magánszemélyeket nem terheli adókötelezettség. A szochó jövő évre ígért  17,5%-ra való csökkentése után a juttatás munkáltatót terhelő adója is csökken 40,71%-ról 38,35%-ra. – A Pénzügyminisztérium (PM) az MTI-nek eljutatott közleményében azt írta: a bérmegállapodás alapján a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019-ben 17,5 százalékra csökkenhet, ha legalább 6 százalékos lesz a reálkereseti mutató emelkedése a versenyszférában. Célzott szolgáltatásként a pénztárak alapszabályában rögzített szolgáltatások nyújthatók meghatározott módon.