Március végén a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadást Major Ferenc, a Béres Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója, aki elsősorban az öngyógyszerezés szabályozási hátteréről és a piaci anomáliákról beszélt. De mit jelent az öngyógyszerezés? Minden olyan terméket, amely nem vényköteles.

A gyógyszeriparban forgalmazott termékeket a hazai szabályozás alapvetően négy – OTC-gyógyszerek, gyógynövények, étrendkiegészítők és tápszerek és orvostechnikai eszközök – kategóriába sorolja, amelyek „gazdasági és társadalmi kényszererő hatására nyerték el mai formájukat” – fogalmazott előadásában a vezérigazgató. Egyrészt a farmakológiai készítmények növekvő mértékű innovációs nyomása hat a gyógyszerár-támogatási alapokra, másrészt – és ezt nevezhetjük társadalmi hajtóerőnek – a növekvő egészségtudatosság, az egyén és az információ felértékelődő szerepe hat a piaci kínálatra. Utóbbi okán a vásárló újabb és újabb készítményekkel találkozik az üzletek polcain. De vajon mi alapján választhatja ki a számára leginkább megfelelőt?

– A kategóriába tartozó orvosságok – mutatott rá Major Ferenc –, dacára jelentős élettani hatásuknak, az ún. FMCG-típusú termékekhez hasonló módon kerülhetnek az üzletek polcaira. A marketingjük az ismertség megteremtését célozza, nem vonatkoznak rájuk a gyógyszerekhez hasonló szigorú szabályok.

A probléma leginkább a multipayes ajándékzsebből is megvásárolható (ezeken az elfogadóhelyeken) étrendkiegészítők és tápszerek területén merül fel. Itt az innovációnak gyakorlatilag korlátlan a mozgástere.

– A liberális uniós szabályozások bevezetése előtt egy átlagos C-vitamin tablettában hatvanöt milligramm hatóanyag volt. Ma a felső határ kétezer milligramm is lehet. Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi korlátozások alapján tilos betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani ezen termékeknek, így nem is kell igazolni, hogy hatnak! – mutatott rá Major Ferenc.

Engedélyezésről sem beszélhetünk a szó szigorúan vett értelmében: jelen esetben notifikáció történik, amely során a forgalmazás megkezdése előtt mindössze néhány csatolmányt kell beadni a hatóságokhoz.

– Bár korábban az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) kötelező szűrési eljárásán átment termékek kaptak egy zöld pipát a minőség elismeréseként, 2017 novemberében az Európai Unió megtorpedózta e gyakorlatot, mondván: az nem konform a notifikáció uniós elvével. Azóta a notifikációs eljárás automatikus, így nincs igazi garancia a színvonalra – emelte ki a sok gyártót nehéz helyzetbe hozó változást Major.

A minőségi dilemmák feloldására kerestek megoldást az érintettek, ezért 2017 novemberében a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetsége, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület együttműködést kötöttek. Ennek eredménye az idén februártól látható jelölés: egy zöld körben elhelyezett fehér háromszögben lévő É betű. Ez jelzi, hogy abban az üzletben, gyógyszertárban minőségileg garantált, biztonságos étrend-kiegészítők kaphatók. Az új védjegyről előző hírlevelünkben is beszámoltunk.

– Fontos, hogy a fogyasztók a nem vényköteles (ún. OCT) termékek közül az emblémával ellátottakat vásárolják – magyarázta Major Ferenc –, hiszen a globalizáció térhódításával különféle, távoli országokban gyártott táplálék-kiegészítők is megjelentek Magyarországon, amelyekre nem vonatkoznak az EU-s törvények, és nem biztos, hogy eleget tesznek bizonyos egészségügyi kritériumoknak.

A cikk Telek Szabolcs, a BCE hallgatójának írása alapján készült.