Februárban lassan a végéhez ér a nyilatkoztatási időszak, de sokan – munkáltatók és munkavállalók egyaránt – még hezitálnak, mire mekkora keretet biztosítsanak. Az új adókörnyezetben mindenkinek megéri számolni, ahogyan arra januári hírlevelünkben is rámutattunk.

Nőnek a bérek, nem nőnek a teljesítmények

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 13,0 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A múlt év első tizenegy hónapjában a keresetek 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A vállalkozásoknál 11,2 százalékkal nőttek a keresetek novemberben, a költségvetési szektorban 13,5 százalékos volt a keresetek éves összevetésű emelkedése, amiben benne van a jutalmak és egyszeri kifizetések 41,4 százalékos emelkedése. De nem minden hazai vállalat tudja kigazdálkodni a munkaerő-megtartáshoz szükséges béremelést. Hatalmasak a különbségek cégméret szerint és az egyes régiókban működő cégek között is.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a KSH-hoz eljuttatott nyilatkozatában arra hívja fel a figyelmet, hogy az országon belül jelentős egyenlőtlenségek vannak: a múlt év első kilenc hónapjában csak a budapesti 246 ezer forintos és a Győr-Moson-Sopron megyei 199 ezer forintos átlagos nettó fizetés haladta meg a 193 ezer forintos országos átlagot. A többi megyében alacsonyabb volt az összeg. Szabolcsban például mindössze 135 ezer forintot tett ki.

Dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára szerint a bérkérdés ügyében valóban elindult a felzárkózás az elmúlt években, de az alapvető kérdés nem pusztán a bérek növelése és a bérek terheinek csökkentése, hanem a termelékenység növelése lenne. Ma nem érzi úgy a termelő ember, hogy érvényesül a teljesítmény-elv, hogy az ő munkáját megbecsülik, hogy érdemes lenne többlet-erőfeszítéseket tennie. Ennek pedig az az alapvető oka, hogy a jólét nem egészül ki a szabadság, a létbiztonság, a döntéshozatalban való részvétel lehetőségével. Emiatt a béremelés vagy szélsőséges populizmussá válik és teljesítmény nélküli bérkiáramlást eredményez, vagy egy újabb bércsökkentési hullámot vetít előre.

A vállalat vezetői szempontjából az a kérdés, hogy a magasabb teljesítményt hogyan lehet biztosítani: pusztán bérnövekedéssel vagy olyan célzott juttatásokkal, amelyek a termelő emberek teljesítményét javítják, mint például az ingyenes egészségügyi ellátás vagy a wellness szolgáltatások biztosítása. Ez nem egyszerűen adóoptimalizálás – persze az is –, hanem a vállalat céljainak, küldetésének érvényesítése a bérpolitikában.

Bizonyos jövedelemszint felett egy megfelelő juttatási csomag akár motiválóbb lehet, mint a béremelés.

Kardos György cafeteriatanácsadó  szerint egy optimális cafeteriakeret a dolgozó bruttó bérének 30%-a, alacsonyabb jövedelmű munkavállalói csoportoknál az 50%-a. Ehhez teremthet forrást idén a szociális hozzájárulási adó 2,5%-os csökkentése, a jelenléti pénz, a mozgó bér, a munkahelyi pótlékok törvényben meghatározott mérték feletti része vagy a jutalom jellegű kifizetések.

– Vegyünk egy 30 ezer forintos nettó kifizetést. Ha ezt bérként adja a munkáltató, 54 585 forintjába kerül. Adómentes juttatásként 30 ezer forintba, kedvezményes adózású elemekkel kifizetve 40 266 forintba, normál adózású elemekből összerakott csomag esetén 42 213 forintba – számol a Bonus-Cafeteria ügyvezetője.