19,5%-ra csökken 2018. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó (szocho) Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közös javaslata alapján. A 2,5%-os engedményt a makrogazdasági feltételek kedvező alakulása teszi lehetővé a politikusok szerint. Mivel a szocho-csökkentéssel párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás (eho) jelenlegi 22%-os kulcsa is 19,5%-ra mérséklődik (a törvényjavaslat ITT olvasható), az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó közterhet is kedvezően érinti a javaslat.
Az egyes meghatározott juttatások teljes közterhe várhatóan 40,71%-ra mérséklődik az idei 43,66%-ról: a juttatások értékének 1,18-szoros értékére kell 15% személyi jövedelemadót és 19,5% eho-t fizetni. Ha a béren kívüli juttatások terhe nem változik, az jövőre is 34,22% (15% szja-t és 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni) lesz, a két adókulcs közti különbség 6,48%-ra zsugorodik. – A kedvezményes adózású és a béren kívüli juttatásokat terhelő adó közti különbség mérséklődése nagyobb szabadságot enged a munkáltatóknak és a munkavállalóknak, hogy valóban az élethelyzetüknek, rövid- és hosszú távú céljaiknak leginkább megfelelő juttatási csomagot állítsák össze – véli Kardos György a Multi-Pay® cafeteria tanácsadója.
– Alacsonyabb adózással legfeljebb évi 100 ezer forint készpénzt és Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatást adhat a munkáltató, míg ennél alig drágábban az étkezési hozzájárulástól kezdve az iskolakezdési támogatáson át az önkéntes pénztári tagdíj-kiegészítésig nagyon széles skálán kínálhat a bérnél kedvezőbben adózó juttatásokat havi vagy éves összegkorlát nélkül. Ha mindezeket a cégek az elektronikus Multi-Pay® Cafeteria kártyán biztosítják dolgozóiknak, minimális adminisztráció mellett növelhetik dolgozóik elégedettségét. A munkavállaló pedig szinte éppoly szabadon költheti ezt a pénzt, mint a fizetését a bankkártyájával – teszi hozzá a szakértő.
Továbbra is drága a jó fizetés
A tervezett adócsökkentés kapcsán Pankucsi Zoltán, a Deloitte adó- és jogi tanácsadás osztályának igazgatója elmondta: a hazai munkaadók előtt álló egyik legnagyobb kihívás a megfelelő képzettségű és kellő motiváltsággal rendelkező munkaerő felkutatása és megtartása. A humán kapacitások elégtelensége már rövidtávon is kedvezőtlen hatással van a gazdaság teljesítőképességére.
A helyzeten javít a munkaadók által fizetendő szocho csökkentése, amely révén jövőre olcsóbb lesz a foglalkoztatás. Ám H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója szerint a hazai bérköltség adó- és járuléktartalma régiós összehasonlításban is magas és szerinte a tényleges bérteher számításakor továbbra sem szabad elfeledkezni az ugyancsak a munkáltatókat terhelő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásról. A munkavállalók adóterhe sem csökken jövőre, így egy igazán jó fizetés továbbra is sokba kerül majd a cégeknek.
Olcsóbb megtartani, mint megszerezni
Nemrégiben látott napvilágot egy hazai kutatás, amely kimutatta, hogy a fluktuáció csökkentése alapvetően javítja egy cég költséghatékonyságát – írja az Adó Online. A felmérésben több mint száz vállalatot kérdeztek meg arról, hogy milyen költséget jelent számukra egy új munkatárs betanítása, s a számok magukért beszéltek. A legtöbb munkáltató több mint egymillió forintra teszi a munkatársak betanításával járó költségeket. A betanítás egy időben és költségekben is megterhelő folyamat, amely gyakorta el is húzódik: 1-2 hónaptól kezdve egészen háromnegyed évig is eltarthat az, míg valaki új munkavállalóként teljes értékű dolgozóvá válik, azaz önállóan – a céget jól ismerő munkatársak segítsége nélkül – képes elvégezni a feladatkörtéhez tartozó munkákat, mutat rá a szakértői portál. „Ezek az adatok egy ideális helyzetet tükröznek, ahol a kilépett kolléga helyére egyből találnak újat, és a betanítás sem kíván speciális felkészültséget az új dolgozótól” - mondja el Laár Péter, az Ofixcom Kft. kereskedelmi igazgatója. A valóságban azonban ennél sokkal rosszabb a helyzet, hiszen egy-egy munkakör betöltéséhez sokszor hónapokig kell keresni: hirdetni, interjúztatni, tárgyalásokat folytatni. Ezek az eljárások nemcsak a céges büdzsét terhelik, de a kapacitáshiánnyal küzdő cég dolgozóinak idejét és hatékonyságát is rontják” - teszi hozzá.
Az erről szóló kutatások eredményei alátámasztják azt a tényt, hogy a vállalatoknak nem elég megszereznie, megtartania is tudni kell a munkavállalóit. Ebben pedig komoly segítség lehet egy jól megválasztott és személyre szabott juttatási rendszer.