Csak Budapesten és Pest megyében évi 54 milliárd forintot költ el a lakosság számla nélküli privát egészségügyi szolgáltatásokra, országosan ez az összeg pedig biztosan meghaladja a 100 milliárd forintot – derül ki a PRIMUS Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete és a Szinapszis legfrissebb elemzéséből. Ez az összeg nagyságrendileg Debrecen és Szeged 2017-es költségvetésének felel meg. Ha mindezekért az orvosi vizsgálatokért, kezelésekért például multipayes egészségpénztári számláról fizetnénk, nemcsak a gazdaság járna jól, hanem az egyéni befizetések után járó 20%-os szja-visszatérítésnek köszönhetően a családi költségvetés is.

A PRIMUS szakértői rámutattak: az adófizetést elkerülő szolgáltatói réteg kifehérítésével a központi költségvetés, a legálisan működő vállalkozások és a betegek is jól járnának. Utóbbiak a számlaadással garanciát kapnak az ellátás minőségére, ami a betegbiztonságot is javítja. A transzparencia megteremtésének első lépéseként a PRIMUS a számlaadási kötelezettség és a feketefoglalkoztatás fokozott ellenőrzését javasolja a magánegészségügy minden területén. A Multi-Pay® pedig arra ösztönzi tagjait, lehetőleg olyan szolgáltatót válasszanak, ahol tudnak egészségpénztári számlával fizetni.

A jelenlegi nem teljeskörűen szabályozott környezetben az államilag finanszírozott ellátás és infrastruktúrája átláthatatlanul keveredik a magánegészségügyi ellátással, és emiatt jelentős adóbevételektől esik el a központi költségvetés, illetve áttételesen az egészségügyi kassza. A PRIMUS Egyesület és a Szinapszis piackutató vállalat legfrissebb elemzése szerint a betegek jelentős része a társadalombiztosítási járulék megfizetésén túl rendszeresen ad hálapénzt az államilag finanszírozott ellátásban, és mindezen felül évről évre legális, illetve szürkezónás privát egészségügyi szolgáltatásokat is igénybe vesz. A Primus a hazai magánegészségügyi piacot 300 milliárd forintra becsli, amin felül legalább 100 milliárd forint a szektor szürkezónájában csapódik le. A probléma nem új keletű. A Multi-Pay® partnere, a Patika Egészségpénztár korábban végzett átfogó hálapénz-kutatása szerint 2009-ben a paraszolvencia „mindössze” 73,4 milliárd forintra rúgott (akkori áron számolva), a válaszadók 72%-a adott kórházban vagy rendelőben hálapénzt. A boríték legerősebb hatása pedig a külön figyelem volt: a válaszadók szerint ez csak hálapénzzel „vásárolható” meg.

Épp ezt a külön figyelmet értékelik a betegek a magánegészségügyi ellátások során. A Szinapszis 2016-os kutatása szerint a lakosság számára a privátellátás mellett szóló egyik legfontosabb érv, hogy az orvosok több időt szánnak egy-egy betegre, mint az állami szektorban.

A PRIMUS elemzés megállapításai

A hazai egészségügyi ráfordításoknak az elmúlt években elindult növekedése a prognózisok szerint 2016–2021 között tovább folytatódik: a tavalyi 2400 milliárd forintos teljes hazai egészségügyi költés 2021-re várhatóan eléri a 3000 milliárd forintot.

2015-ben a teljes egészségügyi kiadás a bruttó nemzeti össztermék 7,6%-át tette ki – ebből 2,4%-ot magánforrásból (a lakosság), 5,2%-ot pedig közforrásból (az állam) finanszíroztak. A magánforrásból finanszírozott mintegy 760 milliárd forint nemcsak a magánegészségügyi szolgáltatóknál elköltött összeget tartalmazza, hanem számos további kiadást, például – kiemelkedő tételként – a lakosság gyógyszervásárlásait is magában foglalja.

A magánforrású egészségügyi kiadások terén évi 4-5%-os növekedést jósolnak a szakértők: a magyarok idén a becslések szerint 904 milliárdot, 2021-ben pedig már 1100 milliárdot fognak ilyen célra kifizetni.

A magánforrású egészségügyi kiadások növekedési prognózisa mellett a magánegészségügyi piac erősödését borítékolja az is, hogy az Eurostat legfrissebb jelentése szerint a GDP-arányos állami egészségügyi kiadások terén Magyarország továbbra is az uniós lista végén kullog. Az uniós átlag 635 ezer forint/fő, itthon viszont csupán 180 ezer forint jut egy emberre. A szomszédos Ausztriában ez az összeg megközelíti az egymillió forintot fejenként.