Több mint 4 milliárd forint ragadhat bent a SZÉP kártyákon (2017.05.01)
Legkésőbb május 31-éig használhatók fel a SZÉP kártyákra két éve feltöltött juttatások, ezt követően a kártyakibocsátó bankok visszautalják a munkáltatóknak a megmaradt pénzt. Húsvét előtt még több mint 4,2 milliárd forint pihent a kártyákon a 3 kibocsátó bank tájékoztatása szerint, amely összeg valószínűleg az áprilisi hosszú hétvégén csökkent, de még így is kérdés, hogy sikerül-e határidőig elkölteni minden 2015-ben feltöltött pénzt.
Az OTP Banknál 3,2 milliárd forintnyi feltöltés jár le az idén, ami a 2015-ös juttatások 4,5 százaléka. Az MKB Bank MTI-hez eljuttatott közlése szerint március közepén 17,5 ezer munkavállaló kártyáján 653 millió forint várt felhasználásra a május végén lejáró, 2015-ben nyújtott 12,5 milliárd forint munkáltatói juttatásból. Ez az eredeti keretnek 5,24 százaléka, amely az alszámlák között az alábbi módon oszlik meg: 42 százalék a szálláshely, 34 százalék a vendéglátás, 24 százalék a szabadidő alszámlán. A K&H Banknál mintegy 425 millió forint költhetősége jár le május végén, ez több mint 1 százaléka a 2015-ben feltöltött összegeknek.
A munkavállaló számára a 2015-ben feltöltött juttatás – ha május 31-ig nem költötte el –, elveszett. A munkáltatók adókötelezettsége szempontjából pedig irreleváns, hogy az adott juttatást ténylegesen felhasználták-e. Vagyis a SZÉP kártyákra utalt összeg után megfizetett adó és egészségügyi hozzájárulás önellenőrzése nem merülhet fel akkor sem, ha a hitelintézet a munkáltatónak visszautalja a bennragadt pénzeket. A NAV korábbi tájékoztatása szerint az összegeket a pénzügyi rendezés évében egyéb bevételként kell lekönyvelni.
A munkáltatón múlik, hogy hogyan használja fel a visszaérkezett pénzt, erre a törvény semmilyen utalást nem tesz. Mivel a bankok azt egy összegben, részletes kimutatás nélkül küldik vissza, elég körülményes kinyomozni, hogy melyik dolgozó mekkora összeget nem költött el a kártyáról. A gyakorlat szerint a pénzt sok esetben a HR osztály használja fel saját céljaira, máshol pedig az összeg egyszerűen a cégnél marad bevételként. Azt is megtehetik a munkáltatók, hogy újból béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásokra költik a plusz bevételt, ám ebben az esetben a 34,22 vagy 43,66%-os cafeteriaadót is újra meg kell fizetni a kifizetések után. A legmagasabb nettó juttatást adómentesen adható elemekkel lehet biztosítani.
Jövőre megszűnik a SZÉP?
2018 januárjától megszűnhet a Széchenyi pihenő (SZÉP) kártya – írta a Magyar Nemzet kormányközeli forrásokra hivatkozva tavaly októberben. Bár azóta az Európai Unió által is kifogásolt kártyával kapcsolatosan nem jelent meg újabb hír, a napi.hu által is idézett cikkben az áll: kivezetnék a cafetériarendszerből a SZÉP kártya mindhárom (vendéglátás, szálláshely és szabadidő) alszámláját 2018-tól. A kérdést az Európai Bíróság állásfoglalása vetette fel, amely szerint a SZÉP kártya kibocsátásának feltételei nincsenek összhangban a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvnek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel. Ugyanebben az állásfoglalásban az Erzsébet-utalvány kibocsátásának feltételeit is kifogásolta az unió. A bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen és végül a Multi-Pay® számára is fontos döntés született Brüsszelben: az Európai Unió Bírósága szerint nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártyarendszer és az Erzsébet-utalvány egyes elemei. A kibocsátási feltételek túlságosan megszorítók és sértik a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A magyar kormány a 2016. februárban hozott brüsszeli ítélet hatására gyökeresen felforgatta a cafeteriarendszert. Az Erzsébet-utalvány monopolhelyzete megszűnt azzal, hogy kikerült a kedvezményesen adózó juttatások köréből. 43,66%-os adóval pedig más típusú étkezési hozzájárulásokat – például multipayes ételfogyasztási juttatást – is biztosíthat a munkáltató munkavállalóinak. A SZÉP kártyát ért kifogásokra azonban úgy tűnik, a mai napig nem született válasz. Mintha az uniós bírálatban megfogalmazott kritika elkerülte volna a hazai döntéshozók figyelmét. Dr. Tolnai Gábor ügyvéd, okleveles adószakértővel a témában készült interjúnkat itt olvashatja, az Európai Bíróság elmarasztalásának alapjául szolgáló érveket pedig itt gyűjtöttük össze.