Idén jelentősen megváltoztak a legnépszerűbb béren kívüli juttatások adóterhei, a vállalatok egy része mégsem alakította át gyökeresen a korábbi években kínált cafeteriamenüt (lásd az Idén többen adnak cafeteriát című írásunk). Még pedig azért nem, mert 2016 legégetőbb kérdése a munkaerő-hiány kicsúcsosodása volt, 2017 kulcsfeladata pedig az lesz, hogy megtalálják a cégek a kreatív munkatársak vonzásának és megtartásának hatékony módját. 2017-ben a magyar gazdaság sikere, az ország versenyképessége azon fog múlni, hogy a cégek magukhoz tudnak-e vonzani kellő mennyiségű és minőségű munkaerőt és a kvalifikált emberekkel milyen értéket fognak tudni előállítani.
Ennek része lehet az a vállalati kultúra, amely a teljesítményt nem csak bér formájában ismeri el. A HR-tevékenység felértékelődése már 2016-ban megindult.
– Tavaly a legtöbb vállalat a HR megerősítésére koncentrált: a munkaerőért folytatott versenyben csak azok a cégek végeznek jó helyen, amelyek megtalálják, hogy hogyan lehet a munkavállalókból a lehető legtöbbet kihozni. Újfajta vállalkozói modell van születőben, amelyben a siker kulcsává válik a munkavállalók teljesítményét ösztönző vállalati jóléti politika. A magyar vállalkozók az elmúlt 25 évben jellemzően nem foglalkoztak HR-rel, nem akartak egyedi teljesítményeket kihozni az emberekből, nem volt versenytényező a nyugodt, munkáját szerető, lojális munkavállaló. Ez többé nem tartható – mondja Dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára, az Objektív Kutatóintézet kutatási igazgatója.
2016-ban már élesen kirajzolódott a különbség a dolgozót csak használó és a kollégákat megbecsülő, az ő igényeiknek megfelelően honoráló cégek között. Előbbi versenyhátrányba került a piacon, ami az árbevételében is azonnal látszik. Trautmann úgy látja, a jelenlegi költségvetési és adópolitika is többnyire az új típusú HR-gondolkodást ösztönzi. Persze vannak kivételek, mint például a 2017-ben bevezetett készpénzcafeteria, amely elvileg gyengíti a cégek eszköztárát, ugyanakkor megfelelő kommunikációval lehet ellentétes a hatása: erősítheti a cégek gondoskodó attitűdjét. Itt olvashat arról, hogy hogyan hozhat ki – munkavállalóként vagy munkáltatóként – többet a cafeteriaforintokból.
A vállalkozói modell győzött
Donald Trump megválasztása nemcsak Amerikára, hanem Európára és ezen belül Magyarországra is hatással lesz, hisz győzelmével a vállalkozói modell győzött: a kormányzat a vállalkozásokat erősíti, azt sugallja, hogy lehet, sőt kell vállalkozni.
– A trump-modell leszámol az elmúlt 25 év hagyományával, amelyben a multinacionális vállalatok voltak fókuszban. Az új korszakban a helyi termelés, a helyi társadalmat erősítő vállalatok lesznek fontosak, amelyek aztán a lokálisat integrálják egy globális rendszerbe. A Trump-modell szemléletváltást hozza a gazdaságpolitikában, és a vállalkozói kultúrában – mutat rá Dr. Trautmann László, aki szerint visszajön a vállalat eredeti étosza: együttműködésre építve a köz érdekében. Ebben az értelmezésben a vállalat nem lop, nem kizsigerel, hanem ad, szeret, létrehoz. (A vállalat, vagyis a company a latin companio szóból származik, eredeti jelentése emberek nagy csoportja. A francia compagnie társaságot, barátságot jelent.)