Az önkéntes egészségpénztárak közel 74 milliárd forint különadót fizettek be a költségvetésbe a cafeteriadó 2010-es bevezetése óta – mutatott rá dr. Lukács Marianna, a Multi-Pay® stratégiai partnere, a Patika Egészségpénztár alapítója az Adózás és foglalkoztatáspolitika című konferencián a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az Objektív Kutató Intézet Zrt. által szervezett rendezvényen elmondta, az egészségpénztári megtakarítás funkciója a gyógyítás és az egészségmegőrzés, amelyre egyre nagyobb szükség lesz.

– Századunkban az egyik húzóágazat az egészségipar lesz. A jövő nagy kérdése, hogy ebben milyen teret kapnak a kasszák: mit finanszírozhatnak, milyen szolgáltatás lesz adóköteles vagy adómentes. A másik nagy kérdés a kereslet, azaz, hogy milyen ellátásra lesz pénzük az embereknek. A harmadik dilemma, hogy kinek a dolga a gondoskodás. Az államé? A munkáltatóé? Vagy esetleg az egyéné? – vetette fel Lukács Marianna.

A tények azt mutatják, az államnak egyre kevesebb pénze van az állampolgárok egészségére. Az összes állami költés jelen pillanatban 2000 milliárd forint, de ezen felül számos kormányzati intézkedés közvetve ösztönzi vagy épp ellenkezőleg, hátráltatja a lakosság egészségtudatos viselkedésének kialakulását, mint például az önkéntes egészségpénztári szabályok szigorítása, a devizahitelesek vagy a Quaestor-károsultak megsegítése, ami egyértelműen negatívan hat a felelős gondolkodás terjedésére, vagy a rezsicsökkentés, amikor az állam úgy mérsékli az emberek kiadásait, hogy annak terhét egy másik szektorra teszi. – Illúzió tehát azt gondolnunk, hogy az állami gondoskodás egészen biztosan működni fog. Nem hinném, hogy az állam megoldja helyettünk az egészségügyet – szögezte le előadásában Lukács Marianna.

Akkor a munkáltató dolga? Bismark Németországban 1883-ban fektette le a munkáltatói gondoskodás intézményét. Magyarországon ma a munkáltatók hozzávetőleg 25%-a - 4,5 millió munkavállalóval (KSH) és több mint egymillió egészségpénztári taggal számolva – gondoskodik egészségpénztáron keresztül a dolgozójáról és a szektor teljes bevételének 60-70%-át adja a munkáltatói befizetés. Amíg azonban a munkáltatói befizetést az adópolitika határozza meg, a foglalkoztatáspolitika időként háttérbe szorul. Ebből a logikából következik, hogy az állam határozza meg a munkáltatói gondoskodást is.

– Mit tudunk az egyénről? – tette fel a kérdést Lukács. – Azt, hogy mindenki számára elérhető az önkéntes egészségpénztár, de nem mindenki rendelkezik számlával, mert az emberek elhiszik, hogy az állam meg tudja oldani ezt a problémát. De tévednek. Mindenkinek magának: a munkáltatóval közösen, az államot ráébresztve a felelősségére, kell gondoskodnia a nyugdíjáról és az egészségéről is.

Az egészségpénztár 4 feladata