A szakmai fejlődés lehetősége motiválja az Y-generáció tagjait (2016.07.01)
Az Y-generáció tagjai azt az állást preferálják, ahol folyamatosan képezhetik magukat és ezzel párhuzamosan az eredményeiket is elismerik. A 20-36 éves korosztályon belül leginkább azok félnek a munkanélküliségtől, akik a középiskolát a közelmúltban végezték el, és vidéken, elsősorban falun élnek. A náluk idősebb, több tapasztalattal rendelkezők körében sokkal kisebb azok aránya, akik attól tartanak, hogy nem kapnak állást – mutat rá a Frissdiplomás Kft. friss, reprezentatív kutatása.
Míg a friss diplomások 37 százaléka gondolja azt, hogy nem lesz munkája, addig a 3-5 éves munkatapasztalattal bíró fiatalok között csupán 9 százalék ilyen borúlátó. Az MTI-nek elküldött felmérés szerint a korosztály lojalitását a versenyképes juttatási csomag teszi teljessé, a válaszadók közel fele legalábbis ezt jelölte meg az egyik fő érvként az állás elfogadása, vagy elutasítása kapcsán.
Dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára, az Objektív Kutatóintézet kutatási igazgatója szerint minden termelő egységnek, minden szervezetnek, beleértve a nemzetgazdaságot és a legkisebb vállalatot is, a feladatai közé tartozik, hogy segítse az állampolgárokat a teljesítményben és alkotóerejük kiteljesítésében. Ezt lehet bérrel és más ösztönzőkkel is elérni. A 21. század egyik fontos tapasztalata, hogy a teljesítményre való ösztönzés nemcsak a béren keresztül valósulhat meg, hanem más forma, más eszközök is rendelkezésre állnak. Ezek között szerepel például a cafeteria, az egészségpénztári befizetés, de lehet ez a rugalmas munkaidő is. (Dr. Trautmann Lászlóval készült interjút a Multi-Pay® stratégiai partnere, a Patika Egészségpénztár áprilisi hírlevelében olvashatja)
A Frissdiplomás kutatásában a megkérdezettek harmada fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a fix munkaidő egyenlő fix bér elvet kevésbé tartja vonzónak. A magas fizetéssel járó rugalmas beosztások sokkal kedveltebbek ebben a korosztályban. A kutatás szerint az Y-generáció számára a karriertervek megvalósítása mellett az is rendkívül fontos, hogy a munka ne menjen a magánéletük rovására.
Még mindig jelentős a béreltitkolás
Az Objektív Kutató Intézet Adózás és foglalkoztatáspolitika című konferenciáján Nobilis Benedek Emánuel, az NGM Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztály vezetője arról beszélt, hogy hosszabb távon a munkakínálat határozza meg a foglalkoztatást, az adók hatása kisebb, kivéve a munkaerő-piachoz lazábban kapcsolódó, illetve a nemzetközileg mobil munkavállalók esetében.
– Úgy látjuk, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv hatása nagyobb volt az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók esetében, mint az adójóváírásnak. Az utóbbi években több speciális foglalkoztatás-ösztönző is bekerült az adórendszerbe, mint például az egyszerűsített foglalkoztatás, a diákszövetkezeteknek adott kedvezmények vagy a kisadózók tételes adójának bevezetése – emelte ki Nobilis.
De persze ha az adórendszerről beszélünk, annak a bevallott jövedelmekre gyakorolt hatását sem szabad elfelejteni. Magyarországon továbbra is ferde a béreloszlás, vagyis az átlagbérhez viszonyítva magasabb az átlag alatt bejelentettek száma, mint a V4 országokban, amiből arra következtethetünk, hogy nálunk a régiós versenytársainknál jelentősebb a béreltitkolás. Erre válaszul vezette be a kormányzat az egykulcsos adót, az adójóváírás helyett pedig a célzott kedvezményeket.