A Multi-Pay® startra készen várja az új szabályozást (2016.06.01)
A 2017-től hatályos cafeteria-rendszer egyes feltételeit már régóta lehetett sejteni, de sokáig kérdéses volt, hogy a korábban a béren kívüli juttatások közé tartozó népszerű cafeteria-lehetőségeknek – iskolakezdési támogatás, önkéntes pénztárak, helyi bérlet, munkahelyi étkezés, stb. – milyen sorsot szán a kormány. A június 2-án benyújtott adócsomag-módosító javaslat már erre vonatkozóan is támpontot ad: ezek egytől egyig átkerülnek az egyes meghatározott juttatások körébe, és a munkáltató 49,98%-os adózással adhatja ezután.
Amennyiben a cafeteria szakértők jól értelmezik a módosító javaslatot, az Erzsébet-utalvány is a magasabb adókulcsú elemek közé fog tartozni, ami azt jelenti, hogy a Multi-Pay® kártyán újból megjelenhet az étkezés egyenleg kényelmesen költhető formája. A SZÉP-kártyát megőrizte az állam, de arról nem szólnak a hírek, hogy a kibocsátói körben lesz-e változás. Mindenesetre a jelenlegi korlátokat a tavaly októberben indult uniós kötelezettségszegési eljárás több pontban kifogásolta.
Ezért ágáll az unió
Irányelvet sért, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát – a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában –, és a szolgáltatók jogi formájára vonatkozó követelmények sem lehetnek a székhely tekintetében hátrányosan megkülönböztetőek.
A bíróság kifogásolta azt is, hogy SZÉP-kártyát csak az a pénzintézet bocsáthat ki, amely minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen rendelkezik ügyfélfogadó helyiséggel. Ennek a feltételnek ugyanis kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkezők képesek eleget tenni. A más tagállamokban letelepedett szolgáltatók nem dönthetnek a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett.
Amennyiben az uniós eljárás hatására változnak a SZÉP-kártya kibocsátóira vonatkozó szabályok, a Multi-Pay® készen áll a piacra lépésre, hogy ezzel a szolgáltatásával is támogassa a kormány belföldi turizmus bővítésére tett erőfeszítéseit, ahogyan arról márciusban hírt adtunk – Sőt! A Multi-Pay® stratégiai partnere, a Patika-csoport rendelkezik azzal az egészségszakmai tudással is, ami még színvonalasabbá teheti a SZÉP-kártya jelenlegi szolgáltatásait.
Igaz, minden a részletekben rejlik, de nagyon reméljük, hogy a sikeres Multi-Pay® Cafeteria kártya hamarosan ezen a területen is bizonyíthatja tudását.
Cafeteria 2017 – továbbra is olcsóbb lesz az öngondoskodás támogatása, mint a munkabér
Június 2-án a kormány benyújtotta a Parlament Törvényalkotási Bizottságának a tavaszi adócsomag módosító javaslataként az új cafeteria-szabályokat. Az előterjesztés nyomán a jövőben két típusú béren kívüli juttatás illetheti meg kedvezményes, 34,51%-os adózással az alkalmazottakat: a készpénz-cafeteria mellett a munkavállalók SZÉP-kártyára kaphatnak még juttatásokat.
A javaslat más szabályokat állapít meg a versenyszféra munkavállalóira és a közszféra dolgozóira. A magánszektorban 450 ezer forint volna a kedvezményes éves cafeteria-keret, amiből százezer forint lehetne a készpénz, a fennmaradó 350 ezer forint kerülhetne SZÉP-kártyára. A közszférában a keretösszeg változatlanul kétszázezer forint, amely a két juttatási forma között egyenlő arányban oszlana meg.
A SZÉP-kártya esetében nem változnak az alszámlák, és az azokra maximálisan utalható összegek: szálláshelyre 225, vendéglátásra 150, szabadidőre 75 ezer forintot adhat továbbra is éves szinten a munkáltató. Az ezen felüli kifizetések után magasabb, 49,98%-os közterhet kell fizetni. A készpénz-cafeteriánál nem lesz ilyen lehetőség, ott a 100 000 forint felett bérként viselkedik a juttatás.
A 2016. december 31-én hatályos SZJA tv. 71. §-ban még szereplő más béren kívüli juttatásokat – az önkéntes pénztárak, az iskolakezdési támogatás, a helyi bérlet, a munkahelyi étkezés, stb. – a munkáltató 2017. január 1-től egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja 49,98%-os adózással.
Tovább csökkenhet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban egy hetilapnak azt nyilatkozta: a fogyasztást terhelő adók csökkentésére nincs mód, de a kormány célja, hogy az adófilozófiájával összhangban minél előbb bevezesse az egyszámjegyű személyi jövedelemadót. Amennyiben megvalósul a jelenlegi 15%-os kulcs csökkentése, a közel 50%-os cafeteria-teher is a harmadával csökken. Így az adózóknál megmaradó pénzt az oktatás támogatására, vagy öngondoskodásra lehet majd fordítani.
A választható juttatásokban az egészségpénztár került első helyre a képzeletbeli azonnali költhetőségi listán, hiszen gyógyszerre, egészségügyi szolgáltatásra életkortól függetlenül mindenki költ. A módosító javaslatból az is kiderül, az állam nem mondott le az évi 130 milliárd forintos költségvetési bevételt biztosító cafeteria-adóról (bővebben itt olvashat erről), és azt sem kockáztatja meg, hogy az önkéntes kasszák által állampapírba befektetett 1 000 milliárd forintos vagyon – az államadósság 4%-a – elolvadjon.
Sőt, az egyes meghatározott juttatások kategóriára a törvény nem határoz meg keretösszeget, így a munkáltató 49,98%-os adózással a vállalat munkavállalók felé megnyilvánuló politikájának megfelelő mértékben támogathatja az öngondoskodást. A munkavállalóik hosszú távú érdekei iránt elkötelezett munkáltatók közül többen már a 200 ezres cafeteriaplafon 2015-ös bevezetése óta az egészség- vagy nyugdíjpénztárakba fizetett tagdíj-kiegészítés kereten felüli összegére 49,98%-os adót fizettek. A benyújtott módosító javaslatból azonban nem derül ki egyértelműen, hogy a korábbi törvényben az önkéntes kasszákra vonatkozó, a minimálbér százalékában meghatározott 50 - a nyugdíj és a foglalkoztatói nyugdíjpénztár esetében -, illetve az egészség és önsegélyező kasszákra vonatkozó 30%-os korlát megszűnik-e. Mindenesetre a jövőben még inkább előtérbe kerülhetnek a munkavállalók elégedettségét és lojalitását erősítő szempontok.
Az egyéni befizetések után továbbra is változatlan feltételek mellett jár az adójóváírás.