Alkalmazkodásból jelesre vizsgáztak a cafeteriarendszer szereplői (2016.05.01)
Bármelyik pillanatban megjelenhet a 2017-es cafeteriarendszerre vonatkozó új szabályozás – írja a Multi-Pay® stratégiai partnere, a Patika Egészségpénztár májusi hírlevelében, amely lezárásakor egy-két kiszivárgott híren kívül semmi biztosat nem lehetett tudni. Mindössze annyit, így vagy úgy jövőre új időszámítás jön a cafeteriában. Orbán Viktor március 10-én nyilvánvalóvá tette: legjobb lenne azt készpénzesíteni, mivel „ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a cafeteriarendszert, akkor a legegyszerűbb lenne, ha odaadnánk pénzben”.
A piac szereplői az elmúlt években tulajdonképpen már hozzászokhattak, itt semmi nincs kőbe vésve, szolgáltatóknak, munkáltatóknak és munkavállalóknak egyaránt évről évre új szabályokhoz kell alkalmazkodniuk. 2012-ben változott például az egyes elemekre vonatkozó adószabály, amelynek köszönhetően a munkáltató által adómenetesen adható juttatás lett a csoportos betegségbiztosítás, de például kikerült az egészségpénztári kártyáról adómenetesen finanszírozható szolgáltatások közül a prevenció és a wellness. 2013 januárjától vezették be az Erzsébet-utalványt és a SZÉP-kártyát, 2015-ben a kétszázezres cafeteriaplafont. Az intézkedésnek számos maradandó hatása lett. A korábban a cafeteriapicon jelentős részesedést képviselő utalványos cégek kiszorultak, az egészségpénztári szektor növekedése – amely épphogy megindult a válság után – megtorpant, a munkavállalók a kedvezményes adóval adható keretbe igyekeztek a mindennapi megélhetésükhöz legszükségesebb elemeket belezsúfolni.
Jelenleg közel másfélmillió magyar munkavállaló részesül cafeteriában. A munkáltatók 2015-ben több mint 350 milliárd forintot adtak dolgozóiknak különböző juttatásokban, amely után közel 130 milliárd forint adót fizettek be. Az Erzsébet-utalvány és SZÉP-kártya együttes piaca – amit teljes egészében ki kívánnak vezetni a rendszerből a brüsszeli döntésre válaszul – a 2013. évi 200 milliárdról 2015-re már 240 milliárdra nőtt – írja a Piac & Profit áprilisi cikkében. Azon túl, hogy az állam éves szinten 130 milliárd forint adót – a kedvezményes adóval terhelt juttatások után fizetendő közterhet – szed be a cégektől, maga a cafeteriás szektor is jelentős: a hazai GDP 1,5 százalékának megfelelő pénzt mozgat meg évente.
Nem kis fába vágja a fejszéjét az, aki ennek a rendszernek a teljes átalakítását tervezi, beleértve az átalakítás adójogi-adminisztrációs vonzatát. Ez kifejezetten a választások előtti évben lehet veszélyes, amikor egy nem átgondolt, a cégek és az alkalmazottak számára esetlegesen negatív következményeket magában hordozó változás szavazatvesztéssel járhat.
Az idén adható juttatásokat összefoglaló táblázatát itt találja.