Újabb kötelezettségszegési eljárás a chipsadó miatt (2016.05.01)
Protekcionista és jogosulatlan előnyt biztosít a gyümölcsből készült vagy gyógynövénytartalmú tömények gyártóinak, forgalmazóinak – mondja az Európai Bizottság a népegészségügyi termékadó kiterjesztéséről. Ezért újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.
A kormány 2015. január 1-jével bővítette ki a népegészségügyi termékadó-köteles (neta) termékek körét az alkoholos italokkal, amely főképp a kommersz szeszeket terheli. Gyakorlatilag minden töményt terhel a pluszadó, leszámítva a gyógynövényes italokat és a pálinkákat. Vagyis a magyar szeszekkel kivételez a szabály.
A népszerű nevén chipsadóról azonban a magyar kormány nem gondolja, hogy diszkriminatív, sem azt, hogy protekcionista (a hazai termékeket védő) hatása lenne – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóközleményéből. Az NGM közölte: „a magyar kormány továbbra is megtesz minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a fokozott egészségkockázatot jelentő termékek fogyasztásának korlátozásával a magyar emberek egészségét megőrizze.”
Nem ért célt a különadó
A 2011 szeptemberében bevezetett népegészségügyi termékadótól a kormány azt várta, javíthat a magyar lakosság egészségi állapotán, amely nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, jelentősen elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne. Az öt évvel ezelőtt hatályba lépő és 2015. január 1-től a szeszes italokra is kiterjesztett neta céljai között szerepelt az is, hogy az egészségügyre fordítható állami források bővüljenek. További fontos célkitűzésként nevezték meg az előterjesztők, hogy az élelmiszerpiac kínálata az egészséges táplálkozás irányába változzon, illetve az élelmiszergazdaság szereplőit ilyen termékek előállítására ösztönözze.
Ehhez képest egy 2014-es uniós tanulmány megállapította, az egyes élelmiszerekre kirótt különadók - ilyen nálunk a chipsadó - csökkenthetik ugyan az adóval sújtott termékek fogyasztását, de nem feltétlenül a célba vett összetevőkét, mint amilyen a cukor, a só és a zsír. A lakosság egészségére gyakorolt hatásuk tehát kétséges, már csak azért is – írja egy korábbi cikkében az Index – mert a fogyasztók sok esetben egyszerűen ugyanannak az adóztatott terméktípusnak egy olcsóbb változatát veszik meg.
A kormányzat egészségügyre fordított kiadásban sem láttunk emelkedést, sőt! Ahogyan arról a Multi-Pay® stratégiai partnere a Patikapénztár márciusi hírlevelében beszámoltunk, az egészségügyre fordított költségvetési forintok GDP-arányosan csökkennek: 2003-ban még a GDP 5,8%-a, 2013-ban 4,8%-a, 2014-ben 4,2%-a, 2015-ben 4,1%-a, 2016-ban 3,9%-a állt rendelkezésre az egészségügyre.
